Alaposan meglepődött Joka Daróczi János, az MTV Roma Magazinjának felelős szerkesztője, amikor nemrég roma arcot látott egy óriásplakáton. Mind a reklámozók, mind az elektronikus médiumok tartanak ugyanis attól, hogy romákat jelenítsenek meg. Bár a reklám léte az újdonság erejével hatott, tartalmában nem lépett ki a médiában megszokott sémából: kultúra, szegénység, konfliktusok és bűnözés. A T-Com óriásplakátja egy cigány fiatalt ábrázolt egy bőrfejűvel, „Többet kellene beszélgetnünk!” felirattal.
ARCTALAN TÖMEG. „Bár az utóbbi évtizedben csökkent a nyíltan előítéletes ábrázolás, a romák még mindig nagyon behatárolt – túlnyomórészt negatív – szerepkörben jelennek meg a nyomtatott és elektronikus sajtóban. A másik probléma, hogy a cigányokat passzívan és homogén csoportként mutatják be” – húzza alá Messing Vera szociológus. A kutató szerint jellemző, hogy a tévében például „az ózdi romák”-ként jelennek meg a cigányok, vágóképként, hangalámondással, ahelyett, hogy Kolompár Fannit mutatnák be, akinek van arca, véleménye, lehet szeretni vagy nem szeretni. Így esély sincs megváltoztatni az előítéletes gondolkodást, ami egy csoportot egységesen, és nem egymástól különböző egyének összességeként értékel. Az előítélet ugyanis csak kis részben racionális természetű, nagyobb részben érzelmi, észérvekkel nem befolyásolható beállítódás.
A magyar lakosság 55 százalékának nincs személyes kapcsolata cigányokkal.
Pozitív roma személyiségek bemutatásával – akikkel lehet érzelmileg, emberileg azonosulni – talán feloldhatóak lennének a negatív érzelmek. Ilyen pozitív roma hősök, médiaarcok nélkül a romák emberközelibb ábrázolásáért vívott küzdelem szélmalomharccá válik. „Az olaszliszkai eset kapcsán újra olyan negatív megállapítások jöttek felszínre a sajtóban, amelyekről tíz év kitartó felvilágosító munka után már azt hittük, hogy nem léteznek. Most azon kapom magam, hogy újra el kell magyaráznom: a bűnözés nem roma »kulturális különbség«. Tudományosan igazolt tény, hogy a roma népesség körében nem nagyobb a bűnözés, mint a többségi társadalom hasonló szociális helyzetben levő csoportjai körében” – említi Tóth Andrea, a Roma Sajtóközpont főszerkesztője.
Bár az utóbbi évtizedekben a Roma Sajtóközpont és a Független Médiaközpont a különböző írott és elektronikus szerkesztőségekkel karöltve kinevelt egy kisszámú, ám rendkívül sikeres cigány újságíró réteget – a Független Médiaközpont diákjai az utóbbi tíz évben például 16 különböző újságíró díjat kaptak -, ezeknek az újságíróknak egyelőre csupán elvétve sikerül betörniük a közismert médiaszemélyiségek közé. A romák nagyrészt hiányoznak az általános társadalmi problémákról szóló hírekből, a bemondók és a műsorvezetők közül, a szappanoperákból és sok helyről, ahol az amerikai és nyugat-európai médiában már evidens az etnikai kisebbségek reprezentációja.
Az RTL Klub egyik népszerű szappanoperájában, a Barátok közt-ben 2000-ben megjelent egy roma karakter. A reakciók mind magyar, mind roma részről pozitívak voltak; a műsor nézettsége nem esett az új karakter hatására. Miként azóta a TV2 Megasztár című tehetségkutató vetélkedőjében is előbb második lehetett, majd a rákövetkező évben a végső győzelmet is megszerezhette egy roma induló, méghozzá éppen a nézőközönség telefonos és internetes szimpátiaszavazatai alapján. Üzleti oka sem lehet tehát a romák alulreprezentáltságának az elektronikus médiában. Bernáth Gábor és Messing Vera kutatásai szerint ráadásul a közel 600 ezer főt számláló magyarországi cigányság az olcsó termékek tekintetében bizonyítottan tudatos médiafogyasztó. Egy történetnek kifejezetten jót tehet egy roma hős, legalábbis így vélekedik Hábermann Jenő, az MTV-n látható Tűzvonalban című sorozat producere. „Erre a dramaturgiai építkezésre könnyebb izgalmasabb, jó jeleneteket írni” – válaszolta a Figyelőnek arra a kérdésére, miért került bele a forgatókönyvbe egy szimpatikus roma rendőr.
HOMÁLYOS TÜKÖR. „Az emberek többségének nincs roma ismerőse, így közvetlen személyes tapasztalata sem lehet a romákról. Évekkel ezelőtt a ProgramÖT kampány részeként felmérést végeztünk, amelyből kiderült, hogy a magyar lakosság 55 százalékának nincs személyes kapcsolata cigányokkal” – mutat rá Berkes Béla, az MTV Kék fény és Szempont című műsorainak riportere. Ezért nagyon fontos a médiában a romákról sugárzott kép, ugyanis ha megjelenik egy roma a sajtóban, akkor ő akaratlanul is megszemélyesít egy csoportot.
A romákról alkotott kép formálásához Joka Daróczi János szerint szükség van tudatosságra az újságíró társadalom részéről. Ma még nem szúr szemet az, ha egy hírműsorban vágóképként automatikusan és az esetek többségében cigányokat látunk, amikor a szegénységről vagy társadalmi problémákról van szó. Ugyanígy jó lenne, ha tudatos szokássá válna romák véleményét is megkérdezni össztársadalmi problémákról, például az egészségügyi reformról, hogy érezzék: ők is a társadalom részei. A cigányokról alkotott képet tovább árnyalná a roma származású újságírók nagyobb jelenléte a médiában. „Párbeszédre, találkozásokra lenne szükség, amelyek az újságíró társadalmat formálják. Egy roma riporternek például eszébe jutott az, hogy egy bűneset kapcsán cigányokat is megkérdezzen, akik ugyanúgy felháborítónak találták az esetet, mint a többség. Szintén roma újságíró volt, aki a Kossuth téri tüntetés kapcsán, azaz nem „roma témában” is megkérdezte romák véleményét” – emlékeztet az MTV Roma Magazinjának felelős szerkesztője. A roma újságírók munkájának, illetve médiamegjelenésének hatása ráadásul hatványozódik amiatt, hogy kevés cigány származású ember van jelenleg képernyőn. Elsőként az RTL, majd az MTV indított roma gyakornoki programot. Az MTV-nél és a Duna TV-nél pedig roma származásúak is képernyőre kerültek. „Bár az RTL Klub a közeljövőben nem tervezi a gyakornoki program folytatását, a távolabbi jövőben nyitottak vagyunk roma származású bemondók, műsorvezetők alkalmazására, amennyiben lesz üresedés és találunk alkalmas jelöltet. Nyitottságunkat bizonyítja a romák megjelenése a Barátok közt, a Showder, a Fókusz műsorokban, a reggeli sávban és a vetélkedőkön” – mondja Kolosi Péter, a kereskedelmi csatorna programigazgatója.
A Győzike-show Kolosi szerint nem roma műsor, hanem egy reality komédia. Az RTL Klub vezetősége egy Győzikéhez hasonló személyiségjegyekkel rendelkező embert keresett a műsorhoz, és a kiválasztásban nem játszott szerepet a roma származás. „Ha igazat adnánk a kritikusainknak, akik szerint a műsorral rossz kliséket erősítünk és ezért nem tűznénk műsorra a showt, akkor diszkriminálnánk Gáspár Győzőt azért, mert roma” – fordítja vissza a vádat Kolosi. Ezzel szemben Berkes Béla szerint nagyon sokan nagyon sokat dolgoztak azon, hogy változzon a romák médiaképe, s a Győzike-show ezt majdnem lenullázta. A roma közvélemény Messing Vera szerint megosztott Győzikével kapcsolatban. Míg a tanult romáknál a show-műsor „kiveri a biztosítékot”, az egyszerűbb, nehéz sorsú cigányoknak imponál Győzike híressége, sikere. Gáspár Győző tulajdonképpen szimbóluma annak a helyzetnek, amelybe a romák alulreprezentáltsága folytán a cigány származású médiaszemélyiségek kerülnek: akaratukon kívül válnak egy csoport – szerencsés vagy szerencsétlen képet festő – szimbólumává.
ÖNKÉPJAVITÁS. Nem vitás, a média nem csupán a többséget képes szolidaritásra és pozitív diszkriminációra nevelni. A romák önképét is jó irányba formálhatná, ha látnák, hogy a közülük valókat is becsüli annyira a társadalom, hogy pozitív hősökként ábrázolják. A Barátok közt Nórája kapcsán a romák hozzáállásáról Bernáth Gábor és Messing Vera által végzett kutatásból az derült ki, hogy képesek voltak magukat azonosítani az új szereplővel, aki a filmben egyébként társadalmi megbecsülésért küzdött ügyvédként. Emellett azonban többen közülük azt a kritikát fogalmazták meg, miszerint jó lenne „ha nem csak a problémákkal ismertetnék meg a kedves társadalmat, hanem az édességét is éreznék: romának jó lenni”.
