Túlzás lenne azt állítani, hogy a magyar magánbefektetők aktívak lennének a Budapesti Értéktőzsdén. Még akinek vannak is részvénybefektetései, az is inkább valamilyen kollektív megtakarítási formán (befektetési alap, biztosítás, nyugdíjcélú előtakarékosság) keresztül rendelkezik részvényekkel.
Értelemszerűen a brókercégek, vagyis leginkább a hazai bankcsoportok befektetési részlegei is elsősorban intézményi ügyfeleket szolgálnak ki, de azért legtöbbjüknél nem kergetik el a kisebb összegeket közvetlenül befektető részvénytulajdonosokat sem. Sőt, ha egy magánembernek már méretesebb (tízmillió forint feletti) részvényportfóliója van, akkor számíthat arra, hogy személyes brókere lesz, aki gyakran hívja ötletekkel eladási, vagy vásárlási javaslatokkal.
Relatíve magas díjak
A brókercégek díjai hivatalosan viszonylag magasak, de a széles körű verseny miatt valójában igen alacsony díjakat lehet kialkudni. Természetesen ahány ház, annyi szokás, de egy utcáról beeső „mezei” lakossági ügyfél körülbelül a következő díjakra számíthat. A számlavezetés díja havi 250-300, azaz éves szinten 3000 forint körül várható. Ezenkívül a tőzsdei megbízásoknak 0,5-1 százalékos értékarányos díja van, a túlságosan elaprózott üzletek kivédése miatt jellemzően fix minimumdíj is van, 1-2000 forint.
Nem különösebben kedvelik a befektetési vállalkozások a készpénzfelvételt, ezért általában 0,2-0,3 százalékos díjjal büntetik azt. Ilyesmiket lehet olvasni a díjtáblázatokban, de elárulhatjuk, hogy amennyiben valaki 8-10 millió forintot tart egy brókercégnél, és üzletkötései után 1 százalékos díjat fizet, akkor bizony a „looser”-ek közé tartozik, befektetőtársai biztosan legfeljebb 0,4-0,6 százalék körüli díjakkal üzletelnek.
Bizony az 1 százalékos díj voltaképpen rögtön 2 százalék, hiszen a nyereség realizálásához egyszer meg kell venni, majd egyszer el is kell adni a részvényt. Ez pedig már érdemben csökkenti a nyereséget. Gondoljuk csak el azt a példát, ha a Mol részvényében fantáziát látunk 25000 forinton, megvesszük, bejön az üzlet és 25500 forintig valóban drágul a papír, akkor ezen az üzleten 1 százalékos megbízási díj mellett egyetlen fillért sem nyertünk, mert az 1 százalékos díjak együttesen 505 forintot tesznek ki, ami elvitte az 500 forintos áremelkedést. Nem szabad tehát túlságosan sok megbízást adni feleslegesen, mert az bizony drága.
Megbízási típusok
Ha azonban jól megfontoltuk az üzletkötési szándékunkat, és megbízást szeretnénk adni, akkor járjunk el körültekintően. Sokféle megbízástípust lehet adni (ha véletlenül egy brókercég ebben nem maximálisan partner, akkor gyorsan céget kell váltani). Vásárolhatunk (illetve eladhatunk) aktuális piaci áron, elfogadhatjuk a könyvben található legalacsonyabb eladási ajánlatot, vagy eladhatunk a legmagasabb árat kínáló vevőnek, de adhatunk limitáras megbízást is. Vagyis abban bízhatunk, hogy majd elmozdul a piac, ezért mi a jelenlegi árszintnél magasabb áron is kínálhatunk eladásra részvényeket, vagy a jelenleginél alacsonyabb áron is jelezhetjük vételi szándékunkat.
Érdemes a piaci helyzethez igazítani a megbízási típust (a sokat használt angol elnevezéssel, az ordert). A legnagyobb forgalmú részvények, a blue chipek rendkívül likvid piacán praktikusabb a piacon azonnal teljesítendő megbízást adni, mert nagyon sok a vevő és az eladó, nincsen nagy távolság a legjobb eladás és a legjobb vétel között, alacsony a marzs. Érdemes elfogadni a piaci árat, nehogy lemaradjunk az aktuális kedvező árszintről.
A ritkábban kereskedett részvények illikvid piacán már sokkal szélesebb lehet a marzs a legjobb eladás és a legjobb vétel között, itt érdemesebb limitáras megbízást adni, vagyis jelezzük azt a legmagasabb árat, ahol hajlandók vagyunk venni, illetve azt a legalacsonyabb árat, ahol hajlandók vagyunk eladni. Egy példát megnézve, egy illikvid papírnál olyan üres lehet a könyv, hogy könnyen előfordulhat a következő helyzet: a legutóbbi üzletet 1500 forinton kötötték, de vevő csak 1000, eladó pedig csak 2000 forintos áron van a könyvben. Ezeket az árakat természetesen nem érdemes elfogadnunk.
Brókerválasztás
A brókercégek díjszabásai fontos, ugyanakkor nem kizárólagos választási szempontok. Emellett szempont lehet, hogy mennyire lehet gyorsan és rugalmasan megbízást adni (telefonon, sms-ben, interneten). Vizsgáljuk meg a szolgáltató tőkeerejét, reputációját! Ugyan a piac egy 1998-1999-es csődhullám után megtisztult, ma már biztonságosabbak a cégek, de legyünk óvatosak. A nagyobb tőkeerejű, a nagyobb pénzügyi csoportba tartozó cégek biztonságosabbak, ugyanakkor előfordulhat, hogy kevésbé rugalmasak. Végül jönnek a szubjektív szempontok, milyen az üzletkötő, a paletta széles, valóban az érdekeinket képviselő hosszabb távon gondolkodó, megnyugtató szakember, vagy nagyhangú, megalapozatlan tudású rossz vigéc. Milyennek találjuk a kiegészítő szolgáltatásokat, az elemzéseket, a tájékoztatásokat.
—-Csalárd brókerek, ügyfelek—-
Egy kevésbé szabályozott, vagy kevésbé etikus piacon a limitáras megbízásnak is van veszélye. Ez persze nem annyira a magánbefektetőket, hanem sokkal inkább a nagyobb megbízásokat adó intézményi befektetőket érinti. Arról van szó, hogy amennyiben egy óriási vevő megjelenik a piacon, akkor az ő vásárlásai biztosan elviszik majd az árat.
Képzeljük el, hogy egy óriási befektetési alap Magyar Telekom részvényeket szeretne venni, példánk szerint tízmillió darabot. Az aktuális ár 890 forint, de a vevő tudja, hogy vásárlásai nyomán emelkedni fog az ár, így megbízásában deklarálja, hogy 940 forintos árig hajlandó venni, eddig elfogadja az áremelkedést. Sajnos megvan a veszélye, hogy a megbízást ismerő profitéhes brókerek 890 és 930 forint között gőzerővel veszik maguknak a papírt, majd 940-ért eladják a vevőnek.
Ez szabálytalan és etikátlan, a megfelelően működő brókercégek kínai falakkal védik az ilyen információkat, de aki ilyen óriási megbízást ad, az általában úgyis professzionális, résen van és fokozatosan – a piaci helyzettől függően adja a megbízásait. Az ügyfelek sem mindig korrektek, szeretik a brókerre fogni a később sikertelen ügyletek felelősségét, esetleg letagadják megbízásaikat. Nem véletlen, hogy a megbízásokat rögzítik, az interneten vagy írásban adott megbízásoknak is megmaradnak a paraméterei, mint ahogyan a telefonon adott megbízásokat is felveszik a szolgáltatók.
MiFID
A MiFID egy európai direktíva, amely immár itthon is hatályos, vagyis a direktívát implementáló hazai törvény már életbe lépett. Fontos tudni az ügyfeleknek, hogy ez a szabályozás őket igyekszik védeni, csökkenteni szeretné az informáltsági különbséget a kliensek és a szolgáltatók között. A részletes szabályokat itt nincs helyünk ismertetni, de az ügyfeleknek joguk van a brókercég összeférhetetlenségi és best execution (legjobb teljesítés elve) szabályait megismerni.
Vagyis megtudhatja, hogy a szolgáltató a fent említett összeférhetetlenségek ellen hogyan lép fel, és miként biztosítja az ügyfeleknek a lehető legjobb megbízás-teljesítést. Ezenkívül is rengeteg információt várhat el az ügyfél a megbízások előtt, alatt, után. Ha pedig vitás ügy van, az ügyfél átverve érzi magát, megtámadhatja a brókercég gyakorlatát, és a bizonyítási teher jellemzően a brókercég oldalán van, neki kell bizonyítania, hogy igenis megfelelően szolgálta ki a kliensét.
Rosszhiszemű ügyfelek
Az etikátlan és komoly ügyfélkárokat okozó brókerek, brókercégek mellett régebben (1998-1999 tájékán) több olyan ügy is akadt, amikor rosszhiszemű ügyfelek, olykor brókerekkel összejátszva a brókercégeket igyekeztek megkopasztani. Az orosz válság idején óriási ármozgásokat lehetett tapasztalni, amit kihasználva főleg a határidős piacon léptek fel a csalók. Ezen a piacon úgy lehet fogadni, hogy a potenciális ármozgásokra csak egy limitált letétet kell befizetni, majd a nyereséges üzletek után el lehet vinni a nyereséget, aki azonban veszteségeket szenved el, olykor csak utólag fizeti be a mínuszt. A jellemző trükk szerint azonos érdekkör csalárd ügyfelei álltak egy ügylet két oldalára, vettek és eladtak. Ha azután bekövetkezett a nagyobb ármozgás, a nyertes fél elvitte nyereségét, a vesztes oldal pedig igyekezett meglógni a veszteség betolása elől, például csődbe vitte a veszteség befizetésével még adós társaságot.
