A holnapvédő

A tubes látképe. Környezetvédelmi „forró témák” is landolhatnak a zöld ombudsman asztalán.

Bármilyen magántulajdonban lévő ingatlanra behatolhat, felfüggeszthet már kiadott építési engedélyeket, magán-, üzleti- és államtitokba is bepillanthat majd a januárban dolgozni kezdő jövő nemzedékek ombudsmanja. Így noha a titoktartás rá is vonatkozik (a nyilvánosságtól elzárt dokumentumokból kibányászott adatokat másokkal ő sem ismertetheti), kollégáinál erősebb eszközökkel küzdhet majd. Másfelől viszont az is igaz, komoly jogosultságai a nevében szereplő, meglehetősen tág területen belül csak a környezetvédelemben lesznek, elsősorban efféle panaszok, bejelentések kapcsán jár majd el. Ráadásul vizsgálódásai végén ő sem tehet mást, mint a többiek: ajánlást fogalmazhat meg a hozzá érkező panaszok ügyében az érintett feleknek. Mindazonáltal e biztos – megkeresésre – olyan átfogó, stratégiai döntéseket is véleményezhet, mint például a településfejlesztési tervek, a nyugdíjrendszer vagy az államadóssággal összefüggő ügyek, ám ezeket nem konkretizálta a posztot létrehozó jogszabály. Hatáskörét a beérkező panaszok is alakítják majd.

HÉT ÉVNYI LOBBI. Egy zöld szervezet, a Védegylet hétéves kemény lobbizása, mind terebélyesebb pártfogói bázisának közbenjárása után az Országgyűlés november végén fogadta el az ombudsmani törvény módosítását, amely ezentúl a jövő nemzedékek országgyűlési biztosáról is szól.

Nagy Boldizsár

A december 31-én lejáró adatvédelmi biztosi helyre az azt eddig is betöltő Péterfalvi Attilát, míg az új tisztségre Nagy Boldizsár nemzetközi jogászt jelölte az államfő. (A parlament lapzártánkig még nem döntött az ügyben.) A zöld ombudsmani hivatal a köztársasági elnöknek is szívügye volt, a törvényjavaslat kidolgozásában személyesen is szerepet vállalt. Jelöltje bemutatásakor Sólyom László kiemelte: Nagy Boldizsár hozta a jövő nemzedék országgyűlési biztosának eszméjét Magyarországra, részt vett a bős-nagymarosi vízlépcsőről szóló hágai perben, valamint a tiszai ciánszennyezést követő jogi eljárásban is.

A jelölt a Figyelőnek elmondta, szinte biztos abban, hogy a megválasztott ombudsman ajtaján a környezetvédelmi jogvédők azonnal kopogtatni fognak különböző panaszokkal, s ezekkel a konkrét beadványokkal kell majd először foglalkoznia. Csak ezt követően kerülhetnek terítékre egyéb, a társadalmat foglalkoztató forró témák. Ilyen lehet a szlovák-magyar határ túloldalára tervezett tőketerebesi széntüzelésű erőmű, vagy az örök gyúanyag, a Tubesre szánt NATO-radar ügye.

NAGY BOLDIZSÁR

■ 54 éves, végzettsége nemzetközi jogász. Harminc éve oktat, ma egyetemi adjunktus az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen.
■ Részt vett a hágai Nemzetközi Bíróság Bős-Nagymaros ügyében hozott, 1997. évi ítéletének végrehajtásáról folytatott magyar-szlovák kétoldalú tárgyalásokban, a Duna-medencei ökológiai egyezmény (1993) létrejöttében, az ózonréteget károsító anyagokra vonatkozó montreáli jegyzőkönyv alkalmazási bizottságának munkájában.
■ Menekültügyekben is járatos. Angolul és németül beszél.

SIKERFELTÉTELEK.

Mindenesetre a tisztség sikere nem csupán kemény, törvényi eszközein múlik majd. „Szerintem akkor lesz hatékony a biztos – nyilatkozta Nagy Boldizsár -, ha a környezetvédelmi gondolkodás beépül a köztudatba, ha két versenyző beruházás közül a környezetkímélőbb lesz a vonzóbb, s ha az emberek ráébrednek arra, a természetvédelem a mindennapokban nem nyűg, a környezetvédők pedig nem utópisták.”

Egyébként az egészséges környezet károsodásával kapcsolatos vizsgálatok között számos olyan akadt, amelyet az általános ombudsmani hivatal eddig is kiemelten kezelt. Két éve górcső alá vett ügy volt például, amikor egy vegyipari termékek gyártásával évtizedek óta foglalkozó szövetkezet működésébe az illetékes hatóságok a környéken lakók többszöri panasza ellenére sem avatkoztak be, holott a gyártás során a levegőbe durva vegyi anyagok kerültek és néhány gép is rendkívüli zajt csapott.

Az ombudsman egy másik panaszt követően, a balatonszárszói önkormányzat vélhető építési hatósági mulasztása miatt, a magaspart omlásával összefüggésben indított vizsgálatot. Ennek során kiderült, hogy a területen szabálytalanul építkeztek, és a balatonföldvári jegyző – mint elsőfokú építési hatóság – nem tett eleget ellenőrzési kötelezettségének. Szárszó polgármestere, illetve a hivatala sem kísérte figyelemmel a partfal állapotát befolyásoló építést, és a veszélyeztetett terület csapadékvíz-elvezetését sem oldották meg korábban. Mindezek megváltoztatására az általános biztos ajánlást fogalmazott meg, továbbá éves beszámolójában felhívta a figyelmet arra is: a magántulajdonban lévő magaspartok omlásveszélye fenyeget Budaörsön, Kaposváron, Gombán, Pusztafalun is, és az omlásokban a telektulajdonosoknak is szerepük van. Ám a magánszféra tevékenységét, az általános ombudsman behatóbban nem vizsgálhatta; erre a jövő nemzedékek biztosának több lehetősége lesz majd.