A GKI által negyedévente publikált VEX (versenyképességi index) olyan összetett mutató, amely a vizsgált országok nemzetközi versenyképességét alakító 3 fő tényezőt tartalmazza. A három részindex közül az első a makrogazdasági teljesítmény, a második a munkatermelékenység, a harmadik pedig a relatív költség-versenyképesség alakulását írja le.
A GKI a VEX-et Magyarország mellett Csehországra, Lengyelországra, Szlovákiára, Szlovéniára, Ausztriára és Romániára is kiszámolja. Magyarország nemzetközi versenyképességének alakulása ezen országokkal – azaz térségi versenytársaival – összehasonlítva értelmezhető.
Élen Románia
2007 második negyedévéről vegyes kép látszik: az elemzett hét ország közül kettőnek, Romániának igen jelentősen, Ausztriának kismértékben javult a versenyképességi indexe. Lengyelország, Csehország és Szlovénia relatív pozíciója nem változott, míg Szlovákiában és Magyarországon az index romló versenyképességet jelez.
A VEX tényezői közül a makrogazdasági teljesítmény Romániában kiemelkedő mértékben, Ausztriában és Szlovéniában a románnál lassabban nőtt. A magyar és a lengyel teljesítmény stagnált, a szlovák erőteljesebben csökkent. A gyengülés – vagy inkább a korábbi időszak dinamikájának korrekciója – valószínűleg nem csekély mértékben függ össze azzal, hogy 2007 nyarán a nyugat-európai konjunktúraciklus elérte csúcspontját.
A munkatermelékenység 2007 második negyedévében Romániában és Szlovákiában kiugróan, Csehországban és Lengyelországban kisebb mértékben javult, míg Magyarországon, Szlovéniában és Ausztriában kisebb mértékű negatív elmozdulás volt.
Emelkedő költségek
A költség-versenyképesség mindegyik vizsgált országban romlott, elsősorban a termékegységre jutó bérköltség és a termelői árindex emelkedése miatt. A legnagyobb mértékű költség-versenyképesség romlás a két legdinamikusabban növekvő országban, Romániában és Szlovákiában volt, ahol a gyors GDP-növekedés a jelek szerint az inflációs nyomással és a munkaerőköltségek emelkedésével párosult. A többi országban kisebb mértékben romlott a költség-versenyképesség.
A magyar VEX gyengülése egyrészt a költség-versenyképesség romlására, másrészt a termelékenységnövekedési ütem lassulására vezethető vissza. Ezt nem ellensúlyozta, hogy a vizsgált országok közül a szlovák után legdinamikusabban a magyar kivite bővült.
Csökkent az üzleti környezet indexe
A GKI üzleti környezeti indexe (ÜX) a magyarországi gazdasági tér minőségét, a versenyképesség alakításában betöltött pozitív, vagy negatív szerepét hivatott – egyetlen számba sűrítve – értékelni.
A környezet hatásának négy legfontosabb elemét igyekeznek megragadni: a gazdálkodási környezet bizonytalanságát, az állami szabályozás kiszámíthatóságát, a magyar állampapírok kamatfelárát (amiben tükröződik a külföldi befektetőknek a magyar gazdaságba vetett bizalma), és az üzleti infrastruktúra fejlettségét.
2007 harmadik negyedévében – hasonlóan a második negyedévhez – az ÜX csökkent. E mutató értéke azonban még így is meghaladja a tavalyi negyedik negyedéves szintet. Az első negyedévi javulást tehát két negyedévnyi romlás követte, s e mutató továbbra is a hosszú távú átlag alatt helyezkedik el. Ugyanakkor kissé kedvező, hogy az előző negyedévhez képest az indexet alkotó négy részindex közül csak egy jelez jelentős romlást.
Kiszámíthatatlan állami magatartás
Az üzleti környezet bizonytalan voltát az egy negyedévvel korábbi felmérésnél valamivel kisebb arányban említették a cégvezetők. Az említési gyakoriság még így is jóval a hosszú távú átlag felett van, de a 2006. második negyedévi „csúcstól” szignifikánsan elmarad.
Jelentősen romlott viszont az állami magatartás kiszámíthatóságának megítélése. A harmadik negyedévben történt események tehát ismét erodálták az állami szabályozás vállalati értékelését. Az állami magatartás romló megítélése egyaránt jellemző a kis, illetve a nagyvállalati körre.
A magyar állampapírok kamatfelára 2006 negyedik negyedévéig nőtt, az idei első és második negyedévben csökkent, a harmadikban hajszálnyival nőtt – lényegében stagnált.
