A XXI. században már nem indokolt, hogy állatokat öljenek le kizárólag a szőrméjükért: rég elmúlt az az idő, amikor az életben maradásunkhoz kellett a prém. A szőrmebunda nem több mint státusszimbólum, ráadásul az „érzés” maradéktalanul kiváltható magas minőségű műszőrmékkel – mondta lapunknak Hegedűs Nikolett, a NÉGY MANCS Alapítvány munkatársa. A bundák többsége szőrmetelepeken tenyésztett vadállatoktól származik, többnyire nyestet, nyércet, csincsillát, rókát „használnak”.
Ezek az élőlények értelmes, élénk, nagy mozgásigényű állatok, ellentétben háziasított sorstársaikkal lételemük a futás, ásás, vadászat, az ingerszegény, zsúfolt ketrecekben testi és lelki roncsként élik életüket. Az állat bőréből mindössze a gerinc fölötti vékony csíkot, a gereznát használják fel, a prém nagy része használhatatlan a szőrmegyártóknak. Ezért egyetlen bundához mintegy hetven rókát kell megölni, de a kisebb termetű nyestből 120, csincsillából 180 egyed szükséges.
Sarki rókák (forrás: NÉGY MANCS) – KÉPGALÉRIA, erős idegzetűeknek!
Több tízmillió állat szenvedéséért vagyunk felelősek
Különbséget kell tenni például a bőr és a szőrme között, hiszen a szőrme kizárólagos ok az állatok leölésére, amíg a bőr „melléktermék”, vagyis a tejéért és húsáért tartott és leölt szarvasmarha másodlagos terméke – emeli ki Hegedűs Nikolett. Kizárólag a divat érdekeiért ölnek le azonban évente 29 millió nyércet, és világszinten több mint 50 millió olyan állat él tenyésztelepeken, amelynek a vadonban lenne a helye. A NÉGY MANCS most induló európai kampányának a célja a szőrmefarmok betiltása az unió területén, valamint egy, valamennyi szőrmére és szőrmetermékre vonatkozó kereskedelmi- és behozatali tilalom.
Hazánkban az állatvédelmi törvény hiányosságai miatt nem szakavatott „tenyésztők” magánházaknál, garázsokban, pincékben, megüresedett állattartó csarnokokban is tarthatnak több ezer állatot embertelen körülmények között. A környező országokból is szállítanak Magyarországra leölésre szánt jószágokat. Az itt megtermelt áru nagy része külföldre kerül: hazánk a világ csincsillapiacának 70 százalékát uralja.
Nézőpont kérdése
Nem tartja megalapozottnak az állatvédők ellenvetéseit egy, lapunk által megkérdezett csincsillatenyésztő. Németh Gyula elmondta: igaz, hogy ezek az állatok természetes körülmények között sokkal nagyobb helyen, ingergazdag környezetben élnek, de amennyiben gazdasági tevékenységként vizsgáljuk a kérdést, semmiképp sem beszélhetünk állatkínzásról. Maguknak a tenyésztőknek is érdekük, hogy az állatok a lehető legjobb körülmények között legyenek (megfelelő fűtés, hűtés és táplálék), hiszen bundájuk csak így lesz jó minőségű és jól eladható.
A hazai kisvállalkozások számára anyagilag lehetetlen, hogy – a természetes körülményekhez valamennyire is hasonló – nagyobb helyiségekben tartsák az állatokat, hiszen így is elég nagy a verseny a piacon. Németh Gyula elmondta, hogy a telepükön tartott állatok egy év után válnak vágáséretté, az anyaállatok viszont 7-8 évig maradnak náluk. Mivel nagyon drága termékről van szó, Magyarországon kicsi a kereslet ezek iránt, ezért a szőrmék 70-80 százalékát exportálják a világ számos országába. A levágott állatok húsát nem értékesítik, legfeljebb kutyatartó telepeknek adják.
—-Az enyhe tél az állatokat segíti—-
A magyar lakosság környezettudatossága még gyerekcipőben jár, így ez a gondolkodásmód még nem igazán gyűrűzött be a ruházkodás, a divat területére – mondta el megkeresésünkre Kisfaludy Márta, a Moholy Nagy Művészeti Egyetem oktatója. Ez egyrészt azzal is magyarázható, hogy a hazai állatvédő akciók messze elmaradnak a nyugat-európaiakhoz képest, ahol a nagyvárosokban a nagy divatházak előtt szinte mindennaposak az állatvédelmi kampányok.
Reményvesztett pillantás (forrás: NÉGY MANCS) – KÉPGALÉRIA, erős idegzetűeknek!
Az sem ritka, hogy egy divatbemutatót állatvédelmi kampányfilmmel nyitnak meg, amelyből a szőrmeállatok tartásának körülményeit ismerhetik meg a nézők – tudtuk meg Imre Katalintól, az Artista Fashion divattervező iroda vezetőjétől. Szerinte a divattervezők már nálunk is kerülik a valódi szőrmék használatát. Habár ehhez az is hozzájárul, hogy az enyhébb telek miatt már nem kell olyan meleg, bélelt kabátokat készíteni, mint 5-10 évvel ezelőtt, ugyanakkor a vevők is egyre gyakrabban rákérdeznek a bunda eredetére.
Helyettesíthető
Imre Katalin szerint viszont érdemes szétválasztani a szőrme és a bőr alapanyagkérdését. Míg ugyanis egy-egy szőrmekabát elkészítéséhez akár több tucat állatot is le kell ölni, egy szarvasmarha bőréből több termék is előállítható, arról nem is beszélve, hogy az állatnak nem csak a bőrét használják fel. A másik jelentős különbség az alternatívákban rejlik. Egy jó műszőrme a megtévesztésig hasonlít a valódira, és minőségét tekintve sem marad el attól, ezért a helyettesítés nem jelent gondot.
A műbőr használata viszont higiéniai szempontból nem ajánlott. A cipőknél még mindig a legjobb anyag a bőr, ugyanis még az úgynevezett lélegző műbőr cipőben sem szellőzik annyira a láb, mint egy valódi bőrből készült lábbeliben. Ezzel szemben viszont más ruhadaraboknál, például felsőruházatnál a bőr kiváltható más, növényi eredetű anyaggal.
Játék és ruha kutyából
Megdöbbentő, hogy csak 2009-től lép életbe a kutya- és macskaszőrme EU-szintű behozatali tilalma. Becslések szerint évente mintegy kétmillió kutyát és macskát ölnek le a szőréért. A kutyák bőréből cipőt és dobot is készítenek, szőrmebundához leginkább németjuhászokat használnak – egy ruhadarabhoz 12 állat bőrére van szükség.
Állatvédő szervezetek vizsgálatai kimutatták, hogy a kutya- és macskaszőrme „álnéven”, sokszor nem is létező állatra utalva jelenik meg a piacon: az ázsiai mosómedve és farkas valójában kutya, míg több különlegesnek hitt vadmacskabunda egyszerű házi macskából készül. 2001-ben olyan gyermekjátékokat is találtak, ahol a „plüsskutya és plüsscica” szőrét valódi kutya- és macskaszőrből készítették.
Nemcsak a szőrmeállatoknak, hanem gyakran a nap mint nap az asztalunkon viszontlátott haszonállatoknak is kegyetlen sors jut osztályrészül – írtuk korábban a Fauna Egyesületre hivatkozva. Az alábbi videó sokkoló felvételeket tartalmaz!
