Egy embernek csak egy regisztrált élettársa lehet – az ezt szabályozó, várhatóan 2009 januárjától hatályba lépő törvény több más mellett ebben is hasonlít majd a házasságot érintő regulákra. A kormány november közepén terjesztette az Országgyűlés elé az egyszerű többséget igénylő, eredetileg az SZDSZ által kezdeményezett javaslatot. (Információink szerint az általános vita a lapunk megjelenése előtti napon kezdődik a parlamentben.) Az elfogadásra jó esély mutatkozik, hiszen az előzetes nyilatkozatok alapján az MDF is a támogatók között lesz, s bár a KDNP ellenzi, a Fidesz „nem zárta ki”, hogy megszavazza a változtatást.
A tervezet újdonsága, hogy nem tesz különbséget egynemű és különnemű párok között, így az új szabályozás megoldást nyújthat az életüket hivatalosan is összekötni akaró, de attól eddig elzárt homoszexuális párok számára is.
KORSZELLEM. A törvény szükségességét a jogalkotók szerint a korszellem diktálja. Az Országgyűlés honlapján megjelent előterjesztés indoklásában az szerepel, hogy tekintettel kell lenni az Európában általános társadalmi tendenciára, miszerint a házasságkötések száma folyamatosan csökken, a vadházasságoké pedig emelkedik. A kormányszóvivők részéről a törvénytervezet ismertetésekor elhangzott, hogy 1 millió embert is érinthetnek a készülő paragrafusok. A Központi Statisztikai Hivatal adatsorai között egy releváns szám akadt: 2005-ben 370 ezren éltek élettársi kapcsolatban, és míg a hetvenes években a családok 2,1 százalékában, 2005-ben már 12,2 százalékában fordult elő, hogy a szülők papír nélkül éltek együtt. Mindazonáltal nem vitás, a jövőbeni törvény nem elsősorban e jelenség szabályozását célozza, hanem főként a homoszexuális párok együttélését hivatott megkönnyíteni.
Gusztos Péter, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese lapunknak így fogalmazott: a kormány javaslatának egyik kiváltó oka mindenképp a liberális párt azon kezdeményezése volt, hogy a házasság intézményét terjesszék ki az egynemű párokra is. „Ezt nem fogadta el a szocialista frakció, de a koalíció a regisztrált élettársi kapcsolattal közelített a valódi cél felé” – mondta a politikus, aki szerint ez mindenképpen előrelépés, de korántsem a végállomás. Európa jó néhány országában egyébként valamilyen formában már ma is lehetővé teszik a meleg párok hivatalos együttélését (lásd külön).
 |
Európai viszonyok
Regisztrálható a partnerkapcsolat:
● Andorra ● Csehország ● Dánia ● Finnország ● Franciaország ● Izland ● Luxemburg ● Nagy-Britannia ● Németország ● Norvégia ● Svájc ● Svédország ● Szlovénia
Házasságot köthetnek az azonos neműek:
● Belgium ● Hollandia ● Spanyolország
A regisztrációról
● Anyakönyvvezető előtt történik
● A bejelentkezést követően legalább egy hónapnyi a várakozási idő
● Két tanú szükséges a bejegyzéshez
● A párok a bejegyzett élettársi viszonyról anyakönyvi kivonatot kapnak |
|
|
|
„„Ez a törvénytervezet egy agyrém” – háborog Morvayné Bajai Zsuzsanna, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökhelyettese – „e szerint a bejegyzett élettársi kapcsolat ugyanolyan tartalmú lenne, mint a házasság, tehát pusztán emiatt is felesleges duplikáció”. „Az előterjesztésnek nyilvánvalóan egyetlen célja az, hogy a homoszexuális pároknak is a hagyományos család összes jogosultságát biztosítsa” – mondja az elnökhelyettes, aki a leendő törvény hibájának rója fel azt is, hogy az nem rendezi a többi – nem élettársi kapcsolat nyomán – kialakult együttélési formát. Például, ha két idős testvér, hogy egymást segítse, összeköltözik, vagy ha egy egyedül maradt idős emberhez költözik a rokona, merthogy a törvénytervezet nekik nem adna ugyanolyan jogokat, mint az élettársaknak. Az egyébként nem házasságban élő nagycsaládosokat is tagjai között nyilván tartó egyesületnél ezért úgy gondolják, hogy lesznek akik megtámadják majd az Alkotmánybíróságon a jogszabályt. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia máris a családok elleni veszélyes támadásnak minősítette a törvényjavaslatot. Ezzel együtt Gusztos Péter nem tart egy esetleges alkotmánybírósági eljárástól. Mert ugyan a taláros testület egy több mint tíz évvel ezelőtti határozatában úgy érvelt, hogy a házasság férfi és nő életközössége, de ugyanitt azt is kimondta: két személy tartós életközössége, az együtt élők nemétől függetlenül, igényt tarthat jogi elismerésre.
Persze attól, hogy a parlament elfogadja a regisztrált élettársi viszonyra vonatkozó törvényt, és az kiállja az alkotmányosság próbáját is, a bejegyzésre várók aligha fogják tömegesen megrohamozni az anyakönyvvezetői irodákat. „Kezdetben óvatosan élnek majd a párok a lehetőséggel – vetíti előre Láner László, a homoszexuálisoknak szóló Mások folyóirat főmunkatársa. Szerinte elsősorban idős párok jelentkeznek majd, hogy haláluk esetére így gondoskodjanak élettársukról. A külhoni tapasztalatok azt mutatják, legalább egy-két év beletelik, amíg egy ilyen változtatás társadalmilag elfogadottabbá válik.
Az elköteleződés érzelmi hatása mellett a regisztrációval a bejegyzett élettársak jelentős gazdasági előnyökhöz is juthatnak azokkal a társaikkal szemben, akik továbbra is „titokban” élnek együtt. Egyszerűsödik például a párok hitelfelvétele. Eddig a bankok az élettársi viszony igazolásához közjegyzői okiratot, egyéb bizonyítékokat (általában a szomszédok igazolását), és a közös lakhelyet igazoló lakcímkártyát kértek, a regisztráció után azonban – csakúgy, mint a házasságnál – elég lesz az anyakönyvi kivonatot felmutatnia. Magasabb összegű hitelekhez is könnyebben juthatnak, amennyiben a vagyonközösségből fakadóan nagyobb hitelfedezetet tudnak felmutatni. A családta-
goknak járó vállalati juttatásokból is gördülékenyebben részesülhetnek (bár a tapasztalatok szerint a társaságok eddig is rugalmasan kezelték az élettársakat).
MINDENNAPI ELŐNYÖK. A gyermekek utáni kedvezményeket és támogatásokat felügyelő Szociális és Munkaügyi Minisztérium pénzbeli ellátási osztályától kapott tájékoztatás szerint a „sima” élettársnak továbbra is csak a saját gyermekét kötelező majd eltartania, társának utódjával szemben ilyen felelőssége nincs. Ugyanakkor a regisztrációval az együtt élő párok a másik gyermekével kapcsolatban is felelősséget vállalnak, s míg az eddigi családjogi törvény szerint a családi pótlékot csak a vér szerinti szülő, illetve annak házastársa igényelhette, ezt a bejegyzett élettárs is megteheti majd.
A jelenlegi nyugdíjtörvény szerint közös gyermekes élettársaknál 1 év, gyermektelen pároknál legalább 10 évnyi együttélés szükséges az özvegyi nyugdíjra való jogosultsághoz. Amennyiben a regisztrált élettársi kapcsolatot bevezetik, a bejegyzetteket az özvegyi nyugdíj, az öröklés, és a halál utáni lakáshasználat szempontjából is a házasságban élőkkel azonosan kezelik majd. A párok aláírhatják közösen nevelt gyermekük ellenőrzőjét, átvehetik egymás postáját, s kórházi kezeléskor rendelkezhetnek a gyerek vagy az élettárs felől. „Válásuk viszont csak akkor válik gyorsabbá, a bíróság mellőzésével, közjegyző előtt lebonyolíthatóvá, ha nincs eltartásra szoruló gyermekük, mindketten egyöntetűen el akarnak válni és a vagyonuk felosztásáról is előre megegyeztek” – mondja Boros Zsuzsa, az igazságügyi tárca vezető tanácsosa. Vagyis ha gyermekük született, a regisztrációjukat már csak bíróság bonthatja fel. Amennyiben viszont a regisztrált élettársi viszonyt házassággal szeretnék felváltani, a kapcsolat valószínűleg jogfolytonos marad – jóllehet, ezen eljárás részleteit az anyakönyvvezetők még nem dolgozták ki.
