A Rail Cargo Austria és a GySEV ajánlata után a második helyezett a Spedtrans-Slavia Capital lett 86 milliárd forinttal, míg a harmadik helyezett Cargo Central Europe lett 53,7 milliárd forinttal. Piaci elemzések szerint a cég értéke körülbelül 50-60 milliárd forint lehet, a vételár végül az éves nyereség 35-szöröse lett, ez – legalábbis Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter szerint – világviszonylatban is kiemelkedő.
Állami befutók
További szempont volt még a győztes kiválasztásakor a hatékonyság növelése, a logisztikai beruházások és a munkavállalók érdekeinek figyelembevétele. A szakszervezetek egyértelműen az osztrák ajánlatot favorizálták, mert ők azt ajánlották a dolgozóknak, hogy féláron vehetik meg a cég részvényeit, 9 hónappal később pedig 100 százalékos áron adhatják azt vissza a tulajdonosnak.
Kamarás Miklós, a MÁV elnöke a tenderbontás után elmondta: a vételár teljes egészében a MÁV kasszáját gyarapítja, a befolyt összeg a társaság „pénzügyi konszolidációját” fogja szolgálni.
A pályázati kiírást a nyár elején 16 érdeklődő vette meg, ebből 12-en tettek előzetes ajánlatot. A bírálók a szoros eredmények miatt az eredetielg tervezett 5 helyett végül 7 céget engedtek tovább a második fordulóba. Közülük végül négyen tettek ajánlatot, köztük az amerikai tőkét és szaktudást felvonultató Rail World is, melynek elnöke épp lapunkban hozta nyilvánosságra, hogy a cég érdeklődne a bezárásra ítélt mellékvonalak további üzemeltetése iránt is.
Az ügylet érdekessége, hogy a győztes ajánlatot tevő konzorcium tulajdonosai osztrák, illetve magyar állami tulajdonban vannak. (A Rail Cargo Austria az osztrák állam kezében van, míg a Győr-Sopron-Ebenfurthi Vasút az osztrák állam illetve a magyar állam tulajdonában áll.
Megtámadhatják a döntést
A pályázatot jól ismerő vasuti szakemberek szerint nem elképzelhetetlen, hogy a vesztes cégek megtámadják az eredményt. A Népszabadság ugyanis már a múlt héten megírta, hogy az osztrák-magyar kettős tette a legmagasabb, 100 milliárdos ajánlatot.
Kamarás Miklós szerint azonban az ajánlatok lezárt borítékban, közjegyzői letétben voltak, és senki nem tett panaszt ezzel kapcsolatban. A kétszázalékos pontosságú árajánlat nyilvánosságra kerülését az elnök „az újságírói fantázia termékének” nevezte.
Ennek némileg ellentmond, hogy a MÁV biztonsági igazgatósága kétszer is vizsgálódott a kiszivárogtató személye ügyében. Végül nem sikerült konkrét személyt találni, csak egy körre tudták szűkíteni a lehetséges szivárogtatók körét. Ezután a cégnél úgy intézték, hogy a pályázatban résztvevő igazgató és helyettesei egyszerre ne tudjanak tárgyalni az ügyben.
