P. V.-ék beköltözésüket követően néhány nappal kénytelenek voltak részben szétveretni a földszinten lévő mellékhelyiségüket, mert a WC-ben a csempe mögött törött volt a vízcső, így „a falból” szivárgott a víz. A sorházi lakás átvételekor ez azért nem tűnhetett fel, mert a kivitelező emberei korábban gondosan zárva tartották a WC-tartály csapját, a hiba, a szivárgás csak napok elteltével vált nyilvánvalóvá. Mindez egy Buda frekventált helyén épült, emberi léptékű, kétszintes sorházas lakóparkban történt, ahol nagyjából 60 millió forintért mérték a kétszintes lakásokat.
Ez sem jött össze (Fotó: FN-archív)
Ebből is kiderül, hogy a szakszerűtlen, hanyag kivitelezés nem árfüggő, a már-már luxusnak minősülő ingatlanokban ugyanúgy előfordul, mint az olcsóbb árfekvésű többlakásos társasházakban. A rendszerváltás környékén még élt a remény, hogy a kapitalizmus beköszöntével a piacgazdaság „farkastörvényei” messze űzik a kivitelező ipartól a kontárokat, kóklereket, a Mekk Elek ezermestereket. Nos, tévedés volt ezt hinni!
Hatáskör hiányában
Szerettünk volna átfogó képet nyerni arról, hogy valójában az újonnan épített, illetve átadott lakóingatlanok, mekkora részére érkezik minőségi kifogás, de csalatkoznunk kellett. A korábbi főfelügyelőségből alakult Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál ugyanis arról tájékoztatták lapunkat, hogy a hivatalhoz érkezett panaszokat automatikusan elutasítják, illetve jelzik, hogy jogorvoslatot csak a bíróságon remélhetnek a panaszosok. Ennek oka – magyarázták a hivatalnál –, hogy ingatlanok vásárlásakor – ellentétben például ingó tárgyak vételénél – polgári jogi szerződés köttetik az eladó (építtető) és a vevő között, s emiatt a fogyasztóvédelmi hatóságnak nincs hatásköre a megkeresések elbírálására.
Kártérítés, árleszállítás
Szomorúan vettük tudomásul, hogy a bíróságokon sem vezetnek statisztikát az újlakás-eladásokkal kapcsolatos peres eljárásokról, így azt sem lehetett kideríteni, hogy egyáltalán hány ilyen ügyet tárgyalnak egy évben, s hogy tendenciájukban növekvő vagy csökkenő esetszámról beszélhetünk-e.
A Fővárosi Bíróság sajtóosztályán annyit közöltek: „Általánosságban elmondható, hogy ezek az ügyek leginkább kártérítés, illetve árleszállítás, valamint javítási költségek megfizetése miatt indulnak. Emellett érkeznek olyan keresetek is, amelyek azt kérik, hogy a bíróság kötelezze a javítási munkálatok elvégzésére a kivitelezőt.
A pertárgyértéket tekintve az 5 millió forint alatti ügyek a kerületi bíróságok hatáskörébe, míg az 5 millió forint és annál nagyobb értékű perek a Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartoznak.
A felperesek között az ingatlanokat életvitelszerűen használó magánszemélyek és befektetők egyaránt megtalálhatóak. A bíróság az ügyek elbírálásakor a hibás teljesítés, a szavatosság, valamint a jótállás – amely a törvény értelmében az új építésű lakások esetében kötelező – körülményeit vizsgálja a megkötött szerződések vonatkozásában.”
Élénkülő piac – élénkülő kontárság?
A legutolsó statisztikai összegzésből egyébként az derül ki, hogy az év első kilenc hónapjában a múlt év azonos időszakához képest 10 százalékkal több, összesen 20 500 befejezett lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt. Ugyanezen időszakban 33 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt, ami 5 százalékos növekedést takar.
A növekedés elsődleges forrása a vállalkozói lakásépítés, amelynek keretében a II. és III. negyedévben másfélszer több új lakás készült el, mint az előző év hasonló időszakában. A lakásépítés területi alakulása a főváros növekvő súlyát mutatja: itt kérték az új engedélyek egynegyedét és itt épült az új lakások 30 százaléka – derül ki a KSH adataiból.
