Hamecz István, az MNB korábbi vezető közgazdásza szerint Magyarországon belátható időn belül nem lehet, és nem is lesz euró.
Az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója csütörtökön az euróról rendezett konferencián a közös európai valuta bevezetésével kapcsolatos pesszimizmusát az intézményi változások, illetve a változásra irányuló szándék hiányával indokolta.
Hamecz István – akár a többi hozzászóló – foglalkozott Járai Zsigmond korábbi jegybankelnök szerdai előadásával, amelyben egyebek között a monetáris tanácsot „gyurcsányista bábszínháznak” nevezte és kijelentette, hogy sérült a jegybank függetlensége. Az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója elmondta: sem Járai Zsigmond szerdai kijelentésének stílusával, sem annak tartalmával nem ért egyet, de hozzátette: van valóságeleme a volt jegybankelnök mondanivalójának.
Hamecz István úgy vélte, hogy a magyar jegybank függetlenségében valóban erősen korlátozott. Kritikával illette az inflációs célkövetési rendszert is és hangsúlyozta: a monetáris politika legfőbb problémája éppen az eszközfüggetlenség hiánya.
Egy politikus indított durva támadást
Több érv szól Magyarország mielőbbi euróövezeti csatlakozása mellett, mint ellene, de körültekintően kell megválasztani az egyensúlyi körülményeknek megfelelő paritást és több tényezőt is figyelembe kell venni – hangsúlyozta Neményi Judit, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja csütörtökön.
Járai Zsigmond szavaira reagálva azt mondta: a jegybank függetlensége ellen egy korábbi és jelenlegi politikus indított durva támadást. Hozzátette: a jegybank függetlensége nem azt jelenti, hogy a monetáris tanács tagjait a jegybankelnöknek kell kineveznie, a világban ez sehol sincs így. Mindig is a jegybanktörvény gyakori megváltoztatása ellen foglalt állást, de a demokráciában – mint mondta – senkinek sem jutna eszébe szakmailag megfelelő embereket politikai részrehajlással vádolni, mert a demokratikusan megválasztott miniszterelnök vagy a pénzügyminiszter jelöli őket.
Szapáry György, az MNB volt alelnöke a nominális- és a reálkonvergencia összefüggésére hívta fel a figyelmet. Példaként említette, hogy az árszint- konvergencia az euró csatlakozás előtt álló országokban évente jelentős többletinflációt okoz. Magyarországon a számítások szerint ez 2008-2012 között 1,3 százalékpontnál is többet jelenthet. A maastrichti kritériumokat illetően logikusnak tartaná – elismerve, hogy megváltoztatásukra nincs esély -, hogy az inflációra vonatkozó kritérium ne a 3 legalacsonyabb inflációjú országét vegye alapul, hanem az eurózóna átlagos inflációját.
Inkább az EMU kényszerzubbonya
Surányi György, egykori jegybankelnök, egyetemi tanár is durvának és példátlannak nevezte Járai szavait és személyesen is sértőnek érezte a megjegyzéseket azokkal a volt kollégákra nézve, akik – mint mondta – felelősen végzik munkájukat.
Úgy vélte, az euró bevezetése elemi érdek, de az erőltetett nominális konvergencia súlyos növekedési áldozattal jár. A külső és belső egyensúlyi pozíció konszolidációja elengedhetetlen az eurótól függetlenül is. A gyors bevezetés azonban nem oldja meg a problémákat: a túl gyors, túl korai csatlakozás extrém fiskális és monetáris megszorítások árán nem jár növekedési többlettel. A megfelelő stratégia: nem rohanni a valutaunióba, időt hagyni a reálfelzárkózásra és a maastrichti kritériumok reformjára. Figyelmeztetett a túlértékelt paritás veszélyeire, ez a valutaunión belül túlértékeltté teszi az adott gazdaságot, ami stagnáláshoz, a munkanélküliség növekedéséhez és tőkekivonáshoz vezet – mondta Surányi György. Szerinte ha azzal kell számolni, hogy egy ország 10-15-20 éven keresztül csak rossz gazdaságpolitikát folytat, akkor jobb az EMU kényszerzubbonya.
