Hol találunk ma már olyan nagyvállalatot, amely nem állítja magáról, hogy jót tesz környezetének és a világnak? A nemzetközi színtéren már javában dúl a harc, hogy ki tud többet, jobbat tenni a másiknál. Ott már felismerték, hogy az ilyesmi versenytényezővé vált. Kérdés, a rendre későn ébredező Magyarországon ez mennyire tudatosult. Erre próbál rávilágítani az idén már másodszorra kiadott Elszámoltathatósági Rangsor (Accountability Rating Hungary – ARH), amelyet a Braun & Partners Network tanácsadó cég készített el.
Egy efféle toplista értelmezésekor könnyen beleeshetünk abba a csapdába, hogy azt gondoljuk, a rangsorban hátrébb szereplő vállalatok kevesebbet tesznek környezetükért – ha úgy tetszik, kevésbé felelősen viselkednek. Amennyiben például egy cég nem költ annyit szponzorációra vagy környezetvédelemre, mint versenytársai, az már sokak szemében fekete pontnak számít. Valójában azonban az ARH rangsor inkább azt kívánja szemlélteti, mennyire elszámoltathatóak, transzparensek a nagyvállalatok (vagyis egy kívülálló mennyire láthatja és értheti meg a tevékenységüket), továbbá a pénzben nem mérhető célok iránti elkötelezettségüket igyekszik feltérképezni.
Ez a rangsor tehát nem a szó szerinti felelősséget méri. Vagy mégis? Braun Róbert, a Braun & Partners Network ügyvezetője szerint nem követünk el nagy hibát, ha az elszámoltathatóságot a felelősség mércéjének tekintjük. A lényeg a transzparenciában rejlik; amelyik vállalat előkelő helyet kíván szerezni a listán jövőre, annak nem elég pusztán jót tenni, e jónak láthatónak is kell lennie. Kérdés, nem tolódik-e el majd az egész egy „bemondásos” versennyé, ahol kizárólag az számít, hogy egyes vállalatok mennyi információt raknak ki magukról a honlapjukra. A veszély kétségkívül valós, hiszen az értékelők pusztán arra az információra hagyatkoznak, amit a cégek állítanak magukról, ennek tényleges igazságtartalmát nem vizsgálják.
MAGYAR ÚJONCOK. Itthon az átlageredmény – a 100 pontos skálán, ahol a maximumot a módszertan legapróbb elemeinek is megfelelő, legátláthatóbb vállalatok érhetik el – a tavalyi 17 pont után az idén mindössze 14 pont volt, ami azonban nem feltétlenül a cégek visszaesésének tudható be. Fontos különbség, hogy a rangsorban most kétszer annyi társaság kapott helyet, mint egy évvel korábban. A 62 tagú mezőny a Figyelő TOP 200 előzetes adatai alapján állt össze; a 40 legnagyobb árbevételű vállalat mellé a kiadványban elemzett iparágak legnagyobbjai is bekerültek. Mindeközben a módszertan kissé tovább szigorodott; ennek is betudható, hogy a tavaly elemzett szereplők közül többnek romlott az eredménye, mint amennyinek javult. Pozitív viszont, hogy számos „újonc” igen jó helyen szerepel a listán, nem ritkán megelőzve nagyobb vállalatokat. Az Állami Autópályakezelő Zrt. például egyből az 5. helyen debütált. Az állami cégek egyébként sem szerepelnek rosszul e tekintetben, elég, ha csak a második helyezett Magyar Villamos Művekre gondolunk, amely a tavalyi dobogósok közül egyedül tudott javítani eredményén. A MÁV-ot viszont 10 pontos visszaesése (főleg az újonnan érkezettek miatt) 23 hellyel vetette vissza a rangsorban.
Az értékelés során áttekintett területek közül (lásd az 59. oldalon) a magyar cégek a stratégiánál teljesítenek a legjobban. A legtöbb szereplő – még ha csak nyomokban is – belátja a fenntartható fejlődés szükségességét, s azt integrálja a vállalat küldetésébe. Igen csekély azonban a hajlandóság a vonatkozó tanúsítvány megszerzése iránt: mindössze hat cég kaphatott egyáltalán pontot ezen a területen. Igaz, ez nem magyar sajátosság. A nyugat-európai országok közül, ahol pedig a vállalatok CSR (corporate social responsibility – vállalati társadalmi felelősségvállalás) megítélése sokkal elfogadottabb, mint nálunk, mindmáig csupán Franciaországban írja elő törvény az efféle jelentés kiadását. A szabályozást az uniós tagállamok a saját szakállukra végzik, ugyanis irányelvében az EU a vállalati önkéntességet támogatja e téren.
Az ARH értékelési pillérei
STRATÉGIA. Miként közelíti meg a vállalat a fontos társadalmi, környezetvédelmi és a tágabb gazdasági kérdéseket, továbbá hogyan integrálja azokat stratégiájába?
VÁLLALATIRÁNYÍTÁS. Mennyire átlátható a cég működése, és a stratégiában fellelhető célok mennyire jelennek meg a felső vezetésben?
TELJESÍTMÉNY-MENEDZSMENT.A nem üzleti tevékenység hatékonysága, és ösztönzés ennek növelésére.
ÉRINTETTEK BEVONÁSA. A vállalat érintettjeinek sziszte-matikus azonosítása, és azok bevonása a társaság működé-sébe.
NYILVÁNOS KÖZZÉ-TÉTEL. Beszámolás a nem üzleti teljesít-ményről, például egy fenntarthatósági jelentésben.
HITELESÍTÉS, TANÚ-SÍTÁS. Egy harmadik, hiteles, független személy felkérése a beszámoló hitelesí-tésére, továbbá a vállalat hozzáállása a jövőbeli tanúsításhoz. Forrás: www.arhu.hu
LEMARADÁSBAN. Általánosan jellemző, hogy a magyar cégek a CSR terén rendre sokkal rosszabbul teljesítenek globális anyavállalataiknál; így volt ez az idén is. A brit Vodafone például az eredeti módszertan alapján 80 ponttal az első helyen végzett volna az összesítésben, de az új szerint is az 5. helyen áll, míg a hazai leányvállalat 27 ponttal csupán a 11. pozícióig jutott. A különbség legfőbb okát Magyar Henrietta corporate responsibility (CR) menedzser az anyacég és Nagy-Britannia jó néhány év előnyében látja. „Míg nálunk csak 2004 óta van CSR-ért felelős csoport, a briteknél már hét éve folyik a munka egy külön igazgatóságon.” Emellett a magyarországi Vodafone több komolyabb kezdeményezése – például a hatékonyabb energiafelhasználás – jószerivel gyerekcipőben jár, így eredményeik még csak most kezdenek látszani. Annak ellenére, hogy az idén a hazai állapotokhoz mérve egyedülálló és sikeres úgynevezett „érintetti párbeszéd” programot indítottak, a cég sok területen még hiányosságokkal küzd; ilyen a hiányzó fenntarthatósági jelentés is, amit az anyacég már évek óta kiad. „Számomra igen fontos, hogy miközben egy kiélezett piaci helyzetben versenyzünk az ügyfelekért, mindezt tisztességesen tegyük” – vázolja terveiket Beck György vezérigazgató.
A CSR tevékenységek túlnyomó többsége jelenleg belső, vezetői elkötelezettségből fakad, vagyis e lépéseket nem a társadalom elvárása kényszeríti ki. „Ha semmilyen erőfeszítést sem tenne egy vállalat ezen a téren, ma még annak sem lenne következménye” – véli Pallaghy Orsolya, a Mol-csoport fenntartható fejlődésért felelős vezető tanácsadója. Ezen a véleményen van Varga István, a Shell Hungary első embere is; ő sem érzi a mai fogyasztókon azt a tudatosságot, ami igazán kényszerítő erejű lenne a vállalatokra nézve, ezért saját cége eredményét szemlélve nem is aggódik. „A Shell anyacége valóban jobban kommunikálja a CSR tevékenységét, de ugyanez alapvetően itthon is benne van a működésünkben, noha nem másoljuk le teljesen az ottani rendszert” – magyarázza vállalata átlag körüli pontszámát Varga. Szerinte a társadalom még nem teljesen érett a felelősségteljes fogyasztásra, ám ez idővel változhat, ahogy az nyugaton már tapasztalható is. Hiszen azért ne higgyük, hogy a cégvezetők pusztán saját lelkiismeretüket megnyugtatva belevágnak egy költséges és kockázatos lépéssorozatba. A ma kifizetett forintok idővel megtérülhetnek.
Az, hogy üzletileg megéri-e a befektetés, attól függ, ki milyen időtávban gondolkodik. „Ha egy cég csak átvágtatni akar egy piacon, akkor rövidtávon sokat nyerhet, de hosszútávon ezt sem a piac, sem a társadalom, sem pedig az ügyfelek nem fogják jó szemmel nézni. Főként, hogy az emberek maguk is kezdik felismerni a globális problémákat” – mutat rá Szomolányi Katalin, a Magyar Telekom vállalati fenntarthatósági csoportvezetője. A dolog megértésének kulcsa talán abban áll, hogy elfogadjuk: a vállalat növekedni tud azáltal, hogy működése során társadalmilag felelősen viselkedik, hiszen ez esetben a cég reputációja nem csak a fogyasztók, de a befektetők felé is erősödik.
A társadalmi felelősségvállalás magyar dobogósai
1. Magyar Telekom Nyrt.
● Mintha semmi nem változott volna: a társaság nemcsak megőrizte vezető helyét, de pontszáma sem változott a tavalyihoz képest. Ez azonban mégis némi javulást jelez, hiszen az értékelés módszertana szigorodott. A társaságcsoport pontszámával a nemzetközi listában is előkelő helyre kerülne, a meglepő azonban az, hogy mintegy 22 pontot ver anyavállalatára, a Deutsche Telekomra. A cég ezt – „politikailag korrekt” módon – az anyavállalat nagyságából eredő nehezebb feladatával magyarázza. „ Az elsők között kezdtük és messzire jutottunk, de ez egy olyan folyamat, amelyik nem ér véget” – foglalja össze röviden CSR-történetüket Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom Nyrt. elnök-vezérigazgatója. A vállalat az egyes értékelési pillérek közül a stratégiában és a teljesítmény-menedzsmentben bizonyult a legjobbnak. Üzleti stratégiáját a fenntarthatósági szempontokkal együtt alakítja, így e motívum az üzletmenetbe integráltan jelenik meg. További pluszpontokat hozott a konyhára, hogy jelentésükben az ágazat-specifikus Global Reporting Initiative irányvonalakat is követik. Egyedi kezdeményezéseik között igen érdekes programokat találhatunk; így a 2004-ben indult Digitális Hidat. Ennek célja megismertetni a digitális technikát a hátrányos helyzetű csoportokkal. Szomolányi Katalin vállalati fenntarthatósági csoportvezető szerint igen fontos a munkatársak meggyőzése. „ A személyes elfogadáshoz nem elég előírni a követendő magatartást, például egy etikai kódexben, azt el is kell fogadtatni. Ezért indítottuk el a hátrányos helyzetűeket bemutató esélyegyenlőségi filmklubot.” A vállalat – szintén ritka példaként – értékeit és elveit 2004-től folyamatosan kiterjesztette leánycégeire és beszállítóira is. „Minden beszállítónkkal aláírattatjuk a működési kódexünket, e nélkül nem léphetünk velük szerződéses kapcsolatba” – magyarázza Szomolányi.
2. Magyar Villamos Művek Zrt.
● Az idei dobogósok közül egyedül az MVM tudott a szigorodás ellenére pontszámokban is észrevehető fejlődést felmutatni, s ezzel feljött a második helyre. A cégnél alapkövetelmény a fenntartható fejlődés stratégiájának legfelsőbb szintű támogatása. A vezetőség prémiuma a társaság kommunikációs, környezetvédelmi és szociális eredményességétől is függ. A cég tanúsítás tekintetében az első helyen végzett az értékelésnél. Ezt főleg fenntarthatósági jelentésük hitelesítésének egyedisége okán érték el, ugyanis az ezt végző Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület egyedülálló módon az érintettek véleményét is beépíti az eredménybe. Ritkán látott tudatossággal kezelik érintettjeiket (a fenntarthatósági jelentésben tételesen fel is sorolják azokat), és különböző fórumokon kommunikálnak velük az őket érintő problémákról és azok megoldási lehetőségeiről. Tudatosult náluk a vállalati transzparencia igénye is. Ahogy Civin Vilmos környezetvédelmi osztályvezető megfogalmazta: „nem csak tenni kell, de a tetteket és azok eredményét meg is kell mutatni”.
3. Mol Magyar Olaj és Gázipari Nyrt.
● Elmúlt évi második helye után az idén összességében a harmadikra csúszott vissza a legnagyobb magyar vállalat, az értékelés vállalatirányítási és nyilvános közzétételi pillérében viszont elhódította az első pozíciót. Nem véletlen, hiszen nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a fenntarthatóság ne csak projektszinten, hanem a mindennapi működés szerves elemeként jelenjen meg a vállalat életében. Másfél éve indították útjára az új szemléletmódhoz igazodó vállalatirányítási rendszert, ami biztosítja a program legfelsőbb szintű támogatását. Ennek talán legfontosabb eleme a nemzetközi viszonylatban is egyedülálló Fenntarthatósági Fejlődés Bizottság. A testület négy tagja a legfelsőbb vezetésből kerül ki: Mosonyi György vezérigazgatón kívül további három igazgatósági tag vesz benne részt. A cég az idei fenntarthatósági jelentését – Magyarországon ebben az évben egyedüliként – független könyvvizsgáló céggel hitelesíttette, ami azonban az ARH értékelés határideje miatt már nem mutatkozhatott meg az idei rangsorban.
Felelősségvállalási kisszótár
FENNTARTHATÓSÁG A vállalati fenntarthatóság olyan üzleti megközelítés, amely azáltal növeli a hosszú távú részvényesi értéket, hogy megragadja a gazdasági, környezeti és társadalmi fejlődésből fakadó lehetőségeket, a kockázatokat pedig kezeli.
VÁLLALATI TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A Corporate Social Responsibility (CSR) magában foglalja az üzleti etikát, az egészségvédelmet, az emberi és munkavállalói jogokat, továbbá a korrupcióellenességet is. A felelősséget inkább morális, filozófiai oldalról közelíti meg. Manapság kevéssé használt Nyugat-Európában, mert sokan összemosták a pr-ral.
VÁLLALATI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A Corporate Responsibility (CR) a pénzügyi teljesítményen túl a működés tágabban vett gazdasági, környezeti és társadalmi hatásait fogja össze. Az üzleti stratégiába integrált felelős pénzügyi, szakmai és társadalmi magatartás.
FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS Olyan időszakos kiadvány, amelyben a cégek nem-pénzügyi célú tevékenységeikről számolnak be. A jelentést – az éves beszámolóhoz hasonlóan – független szervezetekkel lehet hitelesíttetni.
GLOBAL REPORTING INITIATIVE (GRI) Nemzetközi szervezet, amely irányelveket ad a fenntarthatósági jelentések hatékony elkészítéséhez. A világ legtöbb szervezete ennek megfelelően készíti el jelentését.
Forrás: Dow Jones Sustainability Index; Magyar Telekom Fenntarthatósági Szótár
