Fejvadászcéggel hajtja fel leendő középvezetőit a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV), ám – biztos, ami biztos – a társaság a Pénzügyminisztérium honlapjára is felpakolta álláshirdetéseit. Ezekben egyebek közt adminisztratív igazgatót, vezető jogtanácsost, belső ellenőrt keres, január elsejei kezdéssel – olvasható a Figyelő legfrissebb, csütörtökön utcára kerülő számában.
A lap emlékeztet: a vagyontörvény késedelmes megalkotása miatt alakul meg sebtében az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt.-t, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot (KVI), illetve a Nemzeti Földalapot (NFA) közös foglalatba tömörítő MNV.
A szervezet megalakulása legfeljebb a mezőgazdasági lobbinak fáj a földalap bekebelezésével kapcsolatosan, miután az ágazat elveszített valamit, amit öt éven át a magáénak érezhetett: az a földvagyon, amellyel januártól az MNV sáfárkodhat, sokszorosát éri a nyilvántartási érték szerinti 10 ezer milliárd forintnak.
Tátrai Miklós (Fotó: MTI)
Tátrainak nem mindenki örült
A Figyelő forrásai szerint korántsem aratott osztatlan sikert, hogy a privatizációs csúcsszervezet élére Tátrai Miklóst, a pénzügyi tárca államtitkárát jelölték. A kimagasló szellemi képességeiről és páratlan munkabírásáról ismert ifjú titán megítélése forrásaink szerint felemás. Főképp amiatt, mert – elsősorban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) helyettes államtitkáraként, a tárca Fejlesztési Igazgatóságát (FI) irányítva – feltűnő önállóságot tanúsított.
Ez többekben a kézi vezérlés képzetét eleveníti fel, olyan ügyekben ráadásul, amelyek törvényesek voltak ugyan, ám felvetették az irányítottság gyanúját – állítják a lap uniós pályázatok lebonyolítása körül bábáskodó informátorai. A jellemző felállás szerint több esetben a hiánypótlás lehetőségét megtagadó kizárásokkal egyszereplőssé silányult a verseny, ami után már csak az állva maradt, ám egyáltalán nem a legkedvezőbb ajánlatot lehetett elfogadni.
Tátrai Miklós az MNV esetében sem bízott semmit a véletlenre. Első számú „projektmenedzserként” buzgósága odáig terjedt, hogy maga mondta tollba a társaság felállítását is megalapozó vagyontörvény idevágó részeit. Minderről a Figyelő őt is megkérdeztük, ám nem kívánta kommentálni a lap értesüléseit.
(A Figyelő csütörtöki számában megjelenő írásban arról is olvashat, hogy milyen dilemmák jellemzik az állami vagyon felértékelését, és az is megtudható, hogy a felértékelt vagyonból mit lehet még elvileg eladni.)
