Harry Potter a nézők feje felett repül el – így magyarázta Moshe Greidinger, a Cinema City mozihálózat vezérigazgatója a Jövő Házában a nyáron, hogyan nyúlnak be a háromdimenziós képek a nézők fölé az Imax-vetítéseken. A lapunk megjelenésének napján megnyílt Arena Plaza csaknem 13 ezer négyzetméteren, az Imax révén a legkorszerűbb technológiával csábítja a csodára vágyókat a négyezer személyes „mozivárosába”.
GIGÁSZI CSATA. A csodamozi csak az egyik „leg” a Kerepesi út mentén, a hajdani ügető helyén magasodó szórakoztató és bevásárlóközpontban. A 122 ezer – a parkolóval együtt 180 ezer – négyzetméteres, 250 millió eurós beruházással megvalósult Arena Plaza Mall nemcsak Magyarország, hanem Közép- és Kelet-Európa legnagyobb bevásárlóközpontja. A „világmárkák főváro-
saként” bemutatkozó gigantikus, fél kilométer hosszú épületben 67 ezer négyzetméter kereskedelmi területen több mint 200 üzletet, 22 kávézót és éttermet alakítottak ki. Közöttük olyan „áruházat az áruházban”, mint a 8 ezer négyzetméteres Tesco hipermarket. (Csemegének számított volna az ifjúságnak tervezett 3 ezer négyzetméteres „fantáziapark” is, de ez a létesítmény végül nem valósult meg, csakúgy, mint az eredeti tervekben még szereplő művészeti galéria.)
Az Arena Plazának szüksége is lesz varázslatára, hogy sikereket érjen el a telítődő piacon. Az idén átadott negyedmillióval immár 2 millió négyzetméter fölé terebélyesedik az ilyen kategóriájú magyarországi bevásárlóközpontok alapterülete, s a következő két évben további 350-400 ezer négyzetméternyi épül. Ez európai mércével nem rendkívüli, hiszen a kontinens bevásárlóközpont-piacán évente legalább 17 millió négyzetméterrel gyarapodik az összterület. Mégis, a budapesti plázapiacra hamarosan kirakhatják a „megtelt” táblát, miután az ingatlanfejlesztéshez alkalmas helyek lényegében elfogytak.
Kézről kézre
A francia Bouygues-csoport 1998-ban 3 milliárd forintért vette meg a Kerepesi úti ügető területét az állami vagyonkezelőtől. A cég a 2004 májusában rendezett utolsó verseny után kezdte meg a bontást, majd 2005 novemberében az egész beruházást – a dokumentációkkal, engedélyekkel együtt – eladta 21 millió euróért az izraeli-holland Plaza Centers B.V. ingatlanfejlesztő cégének. Az Arena Plaza Mall épületét így 2006 tavaszán az első hazai bevásárlóközpont, a Duna Plaza beruházója, a Plaza Centers kezdte építeni, de ez sem győzte sokáig. A vállalkozás – sajtóhírek szerint csaknem 390 millió euróért – az idén augusztusban továbbadta az ingatlant a brit Active Asset Investment Managementnek, a jelenlegi tulajdonosnak.
Nagy attrakciókkal kell tehát kirukkolni az Arena Plazának, hogy a karácsonyi bevásárláshoz időzített nyitás után is fenn tudja tartani a vásárlók érdeklődését. A gigászi méret és a beígért „extrák”miatt azonban a piaci szereplők mindegyike tarthat az új óriás elszívó erejétől. „A kezdeti időszakban elképzelhető 3-4 százalékos forgalomcsökkenés” – kalkulál Vigh Gábor, a Mammut Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója. A vásárlók elhódításától azonban mégsem fél, mert az ő törzsközönségük zöme budai, az új versenytárs célcsoportjának többségét pedig a pestiek teszik ki. A Mammut azért megtette a szükséges üzletfejlesztéseket: a Saturn 4 ezer négyzetméteren kínálja termékeit, hamarosan közel 800 négyzetméteren lesz posta, és októberben megnyitott a Bio Centrum, hazánk legnagyobb, 600 négyzetméteres bio-áruháza. Az erősödő versenyre utal az is, hogy az ünnepi díszítés már november elején megkezdődött, pedig az igazi karácsonyi időszak egyre rövidül, tavaly már csak két „erős” hétre összpontosult a roham.
Zsolnai Endre, az Arena Plazát is felépítő Plaza Centers Management Kft.-t felvásárló – s így 16 bevásárlóközponttal a legnagyobb hazai szereplővé váló – Ségécé Magyarország központi marketingigazgatója szerint az Arena hosszabb távon nem okoz robbanást a piacon. Egy lesz a népszerű plázák közül, amely után nyílik még majd Budapesten hasonló volumenű.
Utolsó simítások az Arenában. Üzletek 122 ezer négyzetméteren. Fotó: Kalló Iván
ERŐSÍTENEK. Aggódni más szakemberek szerint is inkább vonzáskörzetben lévő bevásárlóközpontoknak, például az Árkádnak és a WestEndnek kell. Ezek főleg bővítésekkel, új szolgáltatásokkal erősítettek. „Az Arena forgalomcsökkentő hatása Magyar Balázs becslése szerint ezeknél akár 10-30 százalékos is lehet, de ez kezdetben, a karácsonyi általános rohamnak köszönhetően, nem lesz nagyon érezhető. „A verseny miatt egyre nagyobb, figyelemfelkeltőbb központokat építenek, de a piac telítődött, így az új belépők csak egymástól tudják elhódítani a vevőket” – teszi hozzá Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
Egy szakmai hüvelykujjszabály szerint ugyan Európában átlagosan 70 ezer ember tart el egy 100-140 üzlettel rendelkező bevásárlóközpontot, de ez nálunk nem teljesen érvényes. A hazai plázák kétharmada a fővárosban található, ám az ezer főre számított bevásárlóközpont-terület elmarad az európai átlagtól. Így sem árt vigyázni, Tatabányán például két kisebb központ szinte egyszerre készült el az idén, s a rosszabb helyen lévőben még mindig nincs kiadva jó néhány üzlethelyiség. Az építési láz azonban egyelőre nem lanyhul – a fővárosban például 2009 végén nyílik majd a Corvin Promenád -, bár már sem Budapesten, sem vidéken nincs sok olyan hely, ahová megérheti plázát építeni. A befektetők stratégiája nem egységes; vannak zöldmezős beruházók is, mások a már beüzemelt, bizonyítottan nyereséges központok iránt érdeklődnek.
