Kettős szorításban kell megegyezniük a bezárásra ítélt mellékvonalakról a tárgyalófeleknek. A vasutasok és a helyi önkormányzatok a munkahelyeket féltik, míg a gazdasági minisztériumban már a következő választásokra készülnek.
Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) államtitkára kedd reggel a szakszervezetek közötti erőfitogtatásnak nevezte a kétórás figyelmeztető sztrájkot. Ez az erőfitogtatás azonban csak maszlag, a háttérben sokkal több jóindulat és rengeteg szakmai érv csatározik a háttérben, amiről a hivatásos érdekérvényesítők alig beszélnek.
Egyelőre úgy tűnik, a minisztérium türelmetlensége miatt kell elszenvedniük az utasoknak a sztrájkból adódó kellemetlenségeket: ha a GKM hajlandó volna kitolni a vonalak megszüntetéséről szóló döntést, illetve hosszabb felkészülési időt adna az érdeklődő önkormányzatoknak, akkor a vasutas szakszervezetek is hajlandóak volnának felfüggeszteni a sztrájkfelhívásukat.
Lenyomnák az önkormányzatok torkán
A GKM ugyanis nem akarja feltétlenül bezárni ezeket a veszteséges szárnyvonalakat, már csak azért sem, mert alig egymilliárdot spóroltak meg az eddig bezárt 21 vonalon. Ennyi pénzért pedig nem érdemes ekkora politikai kockázatot vállalni. A minisztériumban inkább azt szeretnék elérni, hogy a több nyugat-európai országban jól működő helyi finanszírozás és ellenőrzés valósuljon meg végre. Ez ugyanis csökkentené a központi költségvetés kiadásait, és erősítené a helyi önkormányzatok gazdasági erejét.
Ennek alapvetően a települések örülnének is, de a kormányzat rohamtempóját nem tudják, és nem is akarják felvenni. A lapunk által megkérdezett SZDSZ-es politikusok a sietséget azzal indokolták, hogy ha most nem viszik végig a reformokat, akkor a választások előtti két évben már nem fognak tudni nagy változtatásokat véghezvinni.
Elhallgatják a költségeket?
A helyi önkormányzatok többsége azonban nem választásokban, hanem pénzben gondolkodik. A kelet-magyarországi Vésztő például a környező 11 településsel karöltve szándéknyilatkozatot nyújtott be a térségi vasút üzemeltetésére. Kaszai János polgármester a FigyelőNetnek arra panaszkodott, hogy a MÁV nem mondja meg, mennyibe kerülne a helyi vasútvonal üzemeltetése, anélkül pedig a képviselő testület nem tudja eldöntetni, hogy megérné-e beszállni.
Ugyanakkor lapunkat már évekkel ezelőtt úgy tájékoztatta a GKM egyik magasrangú vezetője, hogy a MÁV-nál kocsira és kilométerre pontosan kiszámolták, mennyibe kerül az üzemeltetés. Amikor azonban a FigyelőNet a konkrét számokról érdeklődött Heinczinger István akkori MÁV-elnöknél, a vasúttársaság titkossá minősítette ezeket az adatokat.
—-A nyereségkényszertől félnek—-
A FigyelőNet a vasúttársaságnál dolgozóktól úgy értesült, hogy bizonyos vonalak kifejezetten nyereségesek, ilyenek az ütemes menetrendet pár éve bevezető esztergomi és váci vonalak, ahol a sűrű menetrendnek és a korszerű szerelvények köszönhetően megtöbbszöröződött a jegyárbevétel. A MÁV-nál azonban attól félnek, hogy ha ezek a számok nyilvánosságra kerülnének, akkor „kötelezővé válna a nyereség” azokon a vonalakon is, ahol erre semmi esély nincs – legalábbis a vasút és a GKM viszonyát jól ismerő vasutasok szerint.
Ezért aztán az érdeklődő önkormányzatok szinte semmiféle információval nem rendelkeznek az üzemeltetés költségeiről. A szaktárca mindössze egy néhány oldalas levelet küldött az érintett polgármestereknek, illetve Felsmann Balázs szakállamtitkár egy rövid prezentációt is tartott nekik. Ezek a dokumentumok azonban elsősorban országos és külföldi példákat hoznak, konkrét elképzelés alig szerepel bennük.
Dönteni információk nélkül
A GKM államtitkára, Garamhegyi Ábel azt ígérte, hogy a most zajló utasszámlálások eredményeit meg fogják mondani a szándéknyilatkozatot benyújtó önkormányzatoknak – cserébe azt kérték, hogy sztrájkkal ne nehezítsék meg a forgalomszámlálást. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy a Simon Dezsőék által írt négy információkérő levél egyikére sem válaszolt a kormányzat.
Így azonban az önkormányzatoknak szerda délutánig anélkül kellene szándéknyilatkozatot tenniük, hogy ismernék a várható költségeket. Számukra csak annyi bizonyos, hogy ha az üzemeltetési pályázatuk sikeres lesz, akkor a GKM közszolgáltatási szerződést köt velük – vagyis odaadja nekik azt a pénzt, amit eddig a MÁV-nak utaltak át.
Üzemszünet mindenképp lesz!
De ha még minden számítás stimmel is, akkor se lehetne megúszni az üzemszünetet: a bezárásra ítélt vonalakra már menetrendet sem készített a MÁV, a még ki sem írt vasúti pályázatokon nyertes cégeknek pedig még legalább fél évet kell majd várniuk arra, hogy a Magyar Vasúti Hivataltól működési engedélyt kapjanak.
Ugyan az Antal Dániel vezette szervezet folyamatosan könnyíteni szeretné az újak piacralépését, a Horváth Zsolt Csaba által vezetett Nemzeti Közlekedési Hatóság éppenhogy szigorítani szeretné a szabályokat, illetve azok betartására is drákói szigorral ügyelnének. Az elnök ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: akár a nyílt pályán is le fogják állítani a szerelvényeket, ha azok nem előírás szerint közlekednek.
