Úgy tűnik, a „gmo-fronton” az Európai Unió utolsó bástyája is elesett, ugyanis az Európai Bizottság (EB) keddi döntése nyomán Ausztria is kénytelen lesz határain beengedni két génmódosított hibrid kukoricafajtát, az amerikai MON 810, és a német Bayer AG T25-ös „csodatengerijét”. A bizottságban minősített többséggel annak ellenére nem sikerült „megvédeni Ausztriát”, hogy korbábban több ország, elsősorban a legnagyobb uniós kukoricatermelők – köztük Magyarország is – felsorakoztak Bécs mögé.
Termelni továbbra is tilos
Ausztria tehát a továbbiakban nem tilthatja a génmódosított kukorica importját, amivel lényegében hasonló helyzetbe kerül mint hazánk, ahol szintén egyedül a gmo-s növények termesztése tiltott, forgalmazásuk azonban nem.
Bár törvényi akadálya nálunk sincs a génkezelt kukorica felhasználásának, Magyarországra eddig egyetlen szem génmanipulált kukorica sem került be – állította a FigyelőNetnek Pótsa Zsófia. A Gabonaszövetség főtitkára szerint ennek az a legfőbb oka, hogy hazánk az elmúlt években, évtizedekben nettó exportőrként mozgott a piacon (a tavalyi 8 millió tonnás kukoricatermésnek csak a felére volt szükség itthon – a szerk.)
Idén – a szárazság miatt – nagyjából 4 millió tonnára várják a kukoricatermést, ami elvben elég lenne a hazai igények kielégítésére, de a felvert külpiaci árak miatt elképzelhető, hogy a gazdák inkább külföldön adják el a gabonát. Így elképzelhető, hogy importra szorulunk, akkor pedig nem kizárt, hogy gmo-s kukorica is bejöhet hazánkba, ami lényegében feleannyiba kerül mint az itthoni. Míg a magyar kukorica tonnánként legalább 50 ezer forintot kóstál, addig az amerikai génkezelt növényhez akár 25 ezer forintért is hozzá lehet jutni. Ez tehát pusztán árkérdéssé degralálhatja az amúgy élesvitákat kiváltó kérdéskört – fogalmazott Pótsa Zsófia.
Szójában „zabáljuk”
Míg kukoricában eddig ismeretlen volt itthon a génkezelt változat, addig a hazánkban – takarmányként – felhasznált szójadara szinte kivétel nélkül génmanipulált – hívta fel egy talán kevésbé ismert tényre a figyelmet a főtitkár. A Magyarországra évente behozott 600-800 ezer tonna szójadara nélkül összeomlana a takarmányipar, s általa a hazai állattenyésztés is , így kénytelen-kelletlen nincs más megoldás, mint elfogadni a génmanipulált termék felhasználását – mondta Pótsa Zsófia.
Ébredezik az unió vagy mégse?
Úgy tűnik egyébként, hogy az Európai Unióban jelenleg kétfajta a „széljárás”. A jelentős mezőgazdasági termelő és exportáló Franciaországban, ha minden igaz a génmódosított mezőgazdasági termelés, és termékek korlátozására készülnek. Ez olvasható ki ugyanis Nicolas Sarkozy elnök szándékából, aki egyrészt átmenetileg megtiltotta a MON 810-es kukorica termesztését, másrészt bejelentette, hogy jelentősen növelni kívánják a biogazdálkodás részarányát.
Másfelől persze ott az is tény – derül ki a National Geografic írásából -, hogy 2006-hoz képest Európában 77 százalékkal nőtt a génmódosított növényekkel vetett terület. A valamivel több, mint ezer négyzetkilométernyi terület persze eltörpül a normál vetéskulturájú európai területek nagysága mellett, nem beszélve arról, hogy világszerte nagyjából 1 millió négyzetkilométeren termesztenek génmanipulált növényeket. A ternd ugyanakkor elgondolkodtató.
