Kedden ugyan olcsóbb lett az olaj, de az árak így is rekordközeliek: Ázsiában az amerikai alaptípusnak számító WTI olajféleség ára 71 centtel, 92,82 dollárra csökkent, míg Londonban az európai alaptípust jelentő Brent ára 59 centtel, 89,73 dollárra mérséklődött a hétfői történelmi csúcs után. Az alacsonyabb árakat elemzők azzal indokolták a BBC-nek, hogy Mexikó olajtermelésében nem okoz kiesést az ország partjaihoz közeledő trópusi vihar.
A hétfői árrekordok ugyanakkor nem jelentenek abszolút csúcsot: az 1980-as iráni forradalmat követ olajárrobbanás mai árakon 101,70 dollárig drágította az olajat.
Ismét 100 dollár lehet az olaj
Törökország és az Irakban élő kurdok háborúja, valamint az egyre gyengülő dollár tovább drágíthatják az olajat, amelynek hordónkénti ára hamarosan elérheti a kritikusnak tartott 100 dollárt – nyilatkozták olajipari elemzők egybehangzóan a BBC-nek és a The Guardiannek. A brit lap emlékeztet: augusztus óta harmadával drágult az olaj a közel-keleti, háborúval fenyegető feszültségek és az amerikai deviza folyamatos, végeláthatatlan leértékelődése miatt.
Az olaj ára elsősorban a spekulatív szándékú befektetők miatt emelkedik – árnyalta a FigyelőNetnek a képet Hont András, a Hamilton Tőzsdeügynökség elemzője. A szakértő szerint az elmúlt hetekben a piac a rossz hírekre drágulással, a jókra pedig sehogyan sem reagált, így feltételezhető, hogy a világ jegybankjainak sorozatos kamatcsökkentése nyomán pénzbőségben lévő alapok irányítói „látni akarják a 100 dolláros szintet” 3-4 héten belül – nyilatkozta az elemző.
Valószínűtlen a benzinár-emelés
Hont András ugyanakkor úgy látja, hogy a valós kereslet és kínálat által meghatározott olajár 65-68 dollár körül lehetne most is, és a spekulatív emelkedést követően a nyersanyag ára ehhez a szinthez közelít majd.
Az árak előbb-utóbb bekövetkező esése és a dollár folyamatos gyengülése miatt a 100 dolláros világpiaci olajár nem lesz hatással a hazai üzemanyagárakra, amelyek várhatóan a mostani szinten stabilizálódnak – vélte a szakértő.
