A kelet-európai átalakulás pénzügyi előmozdítására több mint másfél évtizede létrehozott londoni pénzintézet éppen a héten jelentette be, hogy az idei év végétől nem hajt végre több befektetést Csehországban. Ezzel Csehország az első a kedvezményezett országok közül, amelyben az EBRD befejezi közvetlen finanszírozási tevékenységét. Veres János, aki csütörtökön tárgyalt az EBRD vezetőivel Londonban, aznap esti tájékoztatóján az MTI-nek azt mondta: Magyarország nem gondolja, hogy ezt a „graduációt” siettetnie kellene.
A pénzügyminiszter az EBRD-vel folytatott további együttműködés lehetséges területei között említette a PPP-programok keretében megvalósuló fejlesztéseket, az energiahatékonysági programokat, valamint a magyar vállalkozók külföldi – elsősorban a balkáni országokban megvalósuló – szerepvállalását; ez utóbbiban az EBRD társfinanszírozóként lehet jelen. „A bank nem akarja Magyarországot kituszkolni az ajtón, a magyar kormányon múlik a döntés arról, hogy az EBRD még meddig lesz jelen a magyar fejlesztési programokban. A graduációs folyamatot nem mi kezdeményezzük, hanem a (kedvezményezett) országok” – mondta Varel Freeman, az EBRD alelnöke.
Az EBRD mindazonáltal már tavaly bejelentette, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010 után „kigraduál” bankból, vagyis nem lesz már szüksége közvetlen EBRD-finanszírozásra. E folyamat jegyében a közép-európai térség részaránya a bank által nyújtott teljes finanszírozási értékből már tavaly is csak 14 százalék volt az előző évi 16 százalék után, miközben Délkelet-Európa és az egykori szovjet térség az új támogatások 86 százalékát kapta.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
