Gazdaság

Zsebre megy – Kis pénznek jó befektetés

A hazai alapkezelők termékfejlesztései és az itthon is elérhető külföldi alapok széles választéka miatt a magyar befektetők is megismerkedhetnek néhány egészen új befektetési alappal. Az utóbbi időben terjednek például a műkincs-, illetve bor befektetési alapok is.

Zsebre megy című sorozatunk a személyes pénzügyekkel foglalkozik minden második csütörtökön. Két hét múlva az eurókonvergenciáról és a tuti tippekről írunk.

A befektetési alapok fő előnye, hogy a kisebb összeggel befektető magánemberek is elérhetnek izgalmas, akár távoli piacokat, világgazdasági trendekre játszhatnak, jól diverzifikált portfólióba fektethetnek be. Ma már a hazai befektetőknek sem újdonság, hogy egyszerűen, akár forintalapú befektetési jegyekkel is megvásárolhatók a nemzetközi részvénypiacok, a külföldi ingatlanbefektetések.

Léteznek hazai alapok a fejlett európai, amerikai részvénypiacokra, de Ázsiára, vagy éppen a kelet-közép-európai régióra is. A nyugat-európai befektetésialap-választék azonban ezeknél az általános megfogalmazásoknál sokkal finomabb befektetési politikákat követhetnek, fantasztikusan széles a kínálat, rengeteg megközelítés van. A „témaalapok” a legkülönfélébb szektorokba, gazdasági momentumokba fektethetnek, de egyre népszerűbbek a nyersanyagalapok, a műkincsalapok, sőt a boralapok is.

Szektorok

Magyarországon ma még kevés szektoralap érhető el. Az első hazai kísérlet, egy nemzetközi gyógyszeripari alap nem volt sikeres, végül az alap – megfelelő érdeklődés hiányában – beolvadt egy másik részvényalapba. Az elmúlt években bizonyos szektorokban hatalmas áremelkedést lehetett tapasztalni, ezek közül néhányra magyar termék is épült, jellemzően alapok alapja formában, vagyis az alap nemzetközi szektoralapok jegyeit válogatta a portfóliójába. A magyar kínálatban energiaalap, külföldi ingatlanalap már elérhető.

Országsztorik

Az alapkezelőknek általában vannak kedvenc témáik, országaik, amelyeket a globális alapokban az adott ország világgazdasági súlyához képest felülsúlyoznak. Láthattuk, hatalmas profitokat hoztak a pár éve ilyen sztárbefektetésnek tekintett Kína, India, Vietnam országalapok, de ezek a piacok ma már ugyanúgy túlárazottnak tűnnek, mint a bátrabb európai alapkezelők által lefedett román, bolgár alapok. Az amerikai alapkezelők legfrissebb ötleteit áttekintve a divatbefektetések ma már inkább közép- és dél-amerikai piacok, így Mexikó, Brazília és Peru, ha pedig valaki mégis ázsiai feltörekvő piacban gondolkodik, akkor a Fülöp-szigetek az egyik új sztori, illetve a Japánnál kisebb, de fejlett piacok, Hongkong, Szingapúr, Dél-Korea. Európában most az orosz nyersanyagcégeket keresik a kockázatéhesebb alapkezelők, illetve óvatosan a Balkán még EU-csatlakozás előtt álló országaiba is próbálnak fektetni.


Ugyanakkor nagyon sok olyan aktuális világgazdasági trend van, amit itthonról nehéz lefedni, de külföldön vannak rá termékek. A legnépszerűbb szektorok az olajár robbanása és a meg nem újuló energiaforrások szűkös tartalékai miatt az energiaalapok: egyrészt a hagyományos energetikai alapok, illetve mellettük a megújuló erőforrásokkal dolgozó energetikai cégek portfóliói. Az olajárak és más nyersanyagárak robbanását nemcsak energetikai alapokban, de sokféle nyersanyagalapban is lehet követni.

Arany és narancs

A globális nyersanyagalapokban több termék együtt szerepel, jellemzően dominál az olaj, a gáz, az arany, az ezüst, az alumínium, a réz, a nikkel, de egy jól diverzifikált nyersanyagalapban kávé, búza, narancslé, palládium is szerepel.

A témaalapok nemcsak magukat az árupiaci indexeket követhetik, de vannak részvényalapok, amelyek a nyersanyag-árrobbanásból profitáló cégeket veszik. Bányákat, gépgyártókat, olyan feldolgozóipari cégeket, amelyeknek az input árak emelkedése ellenére nőnek a marzsai, így a világkereskedelem vezető szállítmányozó cégeit. További népszerű témaalapok voltak az elmúlt években a biotechalapok, de a széles kínálatban média, internet, sport témaportfóliók is vannak. Témaalapnak tekinthetők a fejlett világ elöregedésére játszó generációs alapok, amelyek olyan cégeket vesznek, amelyek a növekvő létszámú és fizetőképességű idősek fogyasztási szokásaira játszanak (turisztikai, wellness, gyógyszeripari cégek vannak az ilyen portfóliókban).

A szektoralapok jellemzően kockázatosab-bak, mint az általános részvényalapok, hi-szen mivel az egyes iparágak cégei gyak-ran együtt árazódnak át, értékelődnek le vagy fel, ezért a szektoralapok volatilitása magasabb, mint egy olyan részvényalapé, ahol ellentétes iparági hatások egymás a kilengéseit nem felerősítik, hanem kioltják.

—-Momentumalapok—-

Egyre népszerűbbek az olyan részvényalapok is, amelyek nem a szektort, nem is a régiót, nem is valamilyen világgazdasági trendet néznek, hanem valamilyen tőkepiaci eseményre csapnak le. Elsősorban az Egyesült Államokban jellemzőek, de már Európában is lehet velük találkozni, sőt Magyarországon is hallani ilyen alap elindításának a tervéről. A momentumalapokat itthon is inkább angol elnevezésükön ismerik, de természetesen az alapok tartalma lefordítható.

Az IPO-alapok a nyilvános részvénykibocsátásokra utaznak, előszeretettel fektetnek a frissen tőzsdére vezetett cégek részvényeibe, bízva abban, hogy a kezdeti érdeklődés gyorsan megemeli az árfolyamot. Az M&A- (merger and acquisition) alapok kezelői olyan cégeket keresnek, amelyek éppen felvásárlási célpontok, vagy esetleg maguk terjeszkednek akvizíciókkal. A mögöttes filozófia szerint a felvásárlási csata egyik oldalról megemelheti a célpont árfolyamot (lásd a Mol elmúlt négy hónapját), vagy másik oldalról, ha a befektetői vélekedés pozitívan fogadja a felvásárló cég törekvéseit, a vevőnél is áremelkedés játszódhat le.

Specialitások

Az alapötleteknek tényleg csak a fantázia szab határt, illetve az, hogy a kezdetben idegenkedve fogadott befektetési alapok találkoznak-e a megfelelő vevői érdeklődéssel. Léteznek olyan klasszikus befektetések, amelyekbe a magánbefektetők elsősorban nem befektetési alapokon keresztül fektetnek, vagy legalábbis fektettek eddig. Műkincsekbe, vagy patinás borokba jellemzően a gyűjtők megfelelő saját szakértelemmel fektettek, nem bízták alapkezelőkre a műkincsek összeválogatását, és az is ritka volt, hogy valaki tisztán befektetési céllal vegyen pókhálós palackokat. Az utóbbi időben azonban terjednek a műkincs-, illetve bor befektetési alapok is.


A buy back-alapok olyan cégeket keresnek, amelyeknél a cégvezetés a saját részvények megvásárlását hirdette meg. A gondolatmenet szerint, ha a céget legjobban ismerők alulértékeltnek tartják a részvényt, biztosan az is, érdemes megvárni a helyes beárazódást. Amerikában vannak split alapok is, ezek olyan részvényeket vesznek, ahol a cégvezetés a részvények felaprózását hirdette meg. Az Egyesült Államokban nem szeretik, ha egy részvénynek túl nagy a nominális értéke, így az áremelkedések után gyakran váltanak kisebb címletekre. Ez pedig (fundamentálisan nem indokolható módon) újabb áremelkedést szokott kiváltani.

Befektetési filozófiák

Egyre több hazai alapkezelő indult el itthon is korábban nem ismert szempontrendszer szerint. Az abszolút hozamú alapok megközelítésben az alapkezelők nem hirdetnek cizellált befektetési stratégiát, nagy szabadságfokot hagynak maguknak, és arra törekednek, hogy a hozam minél nagyobb legyen. Nemcsak egy viszonyítási hozamhoz, benchmarkhoz képest, hanem abszolút értelemben, hiszen mint mondják, az ügyfeleknek nem az a fontos, hogy jobban teljesítsenek, mint a BUX, vagy a MAX, hanem az, hogy minél jobb megtérülést érjenek el.

Magyarországon is van már SRI- (socially responsible investment) alap is, vagyis társadalmilag felelős befektetést megvalósító alap. A fogalom többféle tartalommal bírhat, vannak ilyen témaalapok (ökológiailag fontos fejlesztésekbe fektető alap, vagy éppen a klímaváltozás hatásai ellen fellépő cégekbe fektető alap), de vannak olyan hagyományos ágazatokba fektető alapok is, amelyek a leginkább környezetbarát, társadalmilag érzékeny vállalatokat válogatják a portfólióikba.

Kérni kell

Akinek az eddig felsorolt nemzetközi termékek közül egyik-másik megtetszett, annak érdemes a szolgáltatójánál érdeklődni. A private banking-ügyfelek szinte bizonyosan elérhetnek ilyen termékeket, de a befektetési szolgáltatók, sőt akár a lakossági bankok munkatársai is segítséget tudnak nyújtani abban, hogy rajtuk, vagy a pénzügyi csoport más vállalatain keresztül miként érhetők el ezek a nemzetközi témaalapok. Természetesen érdemes a költségeket és a kockázatokat is alaposan felmérni, bármilyen ötletes és ígéretes egy alap, lehetnek olyan tényezők, aki minden megtakarítását egy nagy kockázatot vállaló, esetleg magas költségű biotechalapba fekteti, könnyen rosszul járhat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik