Csupán a partvonalról szemléli a Rába Járműipari Holding Nyrt. vezetése a cég részvényesei közt végbemenő, földindulásszerű változásokat. A nyáron még három tulajdonosnak volt 10-10 százalék körüli súlya, ám ezt ma már csak a „csendestársként” elkönyvelt koreai DRB Hicom Group mondhatja el magáról (lásd a táblázatot). A másik két nagy közül a londoni székhelyű EBRD június végén – a cégbírósági adatok szerint – a Buda-Cash brókerházhoz köthető salgótarjáni SVT-Wamslernek adta el a pakettjét, míg a győri önkormányzat október első napjaiban a piacon értékesítette 7,6 százalékos csomagját. Tulajdonosi értelemben, kis túlzással, ezzel végleg gazdátlan maradt a Rába; nincs, aki a győri vállalat menedzsmentjének munkájába érdemben beleszólna.
Gyõri üzem. Van a cégben perspektíva?
Igaz, de facto eddig is a menedzsment kontrollja alatt működött a társaság, hiszen Pintér István elnök-vezérigazgató a két-három éve még csaknem csődhelyzetben lévő vállalat vezetésében lényegében szabad kezet kapott az akkori nagytulajdonosoktól. Irányítása alatt a Rába megmenekült a bezárástól, illetve a feldarabolástól (Figyelő, 2007/6. szám). Kérdés, hogy egy esetleges felvásárlást követően miként alakulna az új meghatározó tulajdonos és a menedzsment viszonya. A cég részvényeinek ugyanis 63 százaléka bármikor felvásárolható a piacon, ezt alapszabályi korlát sem akadályozza.
HARC A RÉSZVÉNYEKÉRT. A régóta keringő felvásárlási híresztelések azonban ma nem tűnnek megalapozottaknak. A júniusban tulajdont szerző SVT-Wamsler (az egykori salgótarjáni tűzhelygyárat 15 éve magánosították, s a közelmúltban alakult újjá Wamsler SE Háztartástechnikai Európai Részvénytársaság néven) 5 százalék alá csökkentette tulajdonrészét. A Wamslert birtokló befektetői kör – a Portfolio.hu internetes portál szerint – a győri önkormányzat pakettjét is meg szerette volna szerezni, de nem tudott 2100 forint feletti árat kínálni. Ennyit ért el végül a győri testület azzal, hogy egy vitatott aukciós konstrukcióban a tőzsdére „öntötte” a részvényeket. Most úgy tűnik, hogy a városvezetés jól döntött, hiszen a Wamsler és más befektetők eladásai nyomán a Rába részvényeinek árfolyama a napokban 2 ezer forint körüli szintre esett.
A Wamsler mellett azonban két másik csoport is „versenyben van” a Rábáért. Korányi G. Tamás, a Napi Gazdaság című lap – tőzsdei spekulánsként is ismert – főszerkesztője és meghatározó tulajdonosa egy újságíró kollégájával, Almás Andorral együtt, valamint cégei (Exbus, Baál) révén immár 5 százalék feletti részesedéssel bír a Rába Nyrt.-ben. Ez pedig önmagában üzenetértékű: a befektetők feltehetően egy nagyobb cégfelvásárlásra számítanak, esetleg addig maguk is szeretnének beleszóláshoz jutni. A szórt tulajdonban lévő papírok magas aránya miatt (a közgyűléseken jellemzően alig szavaznak a kistulajdonosok) erre ekkora pakettel is esélye van a részvényesi csoportoknak, különösen, ha valamilyen kombinációban összefognak.
Az említetteken kívül az észt Trigon Capital befektetési alapkezelő társaság az év eleje óta vásárol a Rába-részvényekből, szerepe azonban a mai napig nem világos. Takács Szabolcs, a Portfolio.hu elemzője úgy véli, a balti alap pusztán pénzügyi befektetésként tekint a Rábára, és tudomása szerint nem orosz, hanem inkább skandináv befektetők pénzét kezeli. Ennek azért van jelentősége, mert piaci információk szerint a nemzetközi színtéren aprónak számító Rába felvásárlásának nem a zártabb beszállítói körrel bíró nyugat-európai járműipari cégek, sokkal inkább orosz gyártók részéről van némi realitása.
A cég tulajdonosi körében megjelenő vásárlók a közeljövőben egyenként aligha szedhetik össze a vételi ajánlathoz szükséges 33 százalékot. Igaz, összehangolt magatartással átvehetik a hatalmat a soron következő rendes, vagy egy éppen általuk összehívott rendkívüli közgyűlésen. A menedzsment helyzete azonban még egy ilyen közgyűlésen is stabilnak tűnik, hiszen jól végzi a munkáját. Mivel a cég hitelekkel rendkívül kifeszített, nyereségtermelő képessége pedig szerény, rövid távon egyik tulajdonos sem számíthat komolyabb osztalék kivételére. 
Gyurcsik Attila, a ConCorde részvényelemzője hozzáteszi: a tavalyi 3,3 milliárd forint után az idén 3,7 milliárd forint körüli EBITDA (adó-, kamatfizetés és amortizáció előtti eredmény) várható a cégtől. Ez szép nyereség ugyan, de a cégvezetés által tervezett 4 milliárdot nem éri el, mivel a dollár és az euró átlagárfolyama egyaránt jóval alatta marad várakozásaiknak. A nagyarányú fedezeti ügyletek okán ismét a pénzügyi eredmény adja a nyereség jó részét; üzemi szinten a tavalyival megegyező, 550 millió forint körüli profit várható csupán.
KINEK KELLHET? Ha osztakélra nem is számíthatnak a tulajdonosok, pakettjüket egyben akár felárral is eladhatják majd, ha például egy szakmai invesztor kiszemeli a társaságot. A Rába mára, ha nem is igazi sikercéggé, de mindenképpen ígéretes, stabil társasággá vált, 2007-es árbevételét az erősödő forint ellenére 10 százalékkal, 55 milliárd forint fölé emelheti. Az egy ideje amerikai eladásokra hangolt cég egy éve „újra felfedezte” mind az orosz, mind pedig a nyugat-európai piacot. Az elmúlt hónapokban pedig sorra sikerült hosszú távú szerződéseket kötnie fontos, nagy vevőkkel. A részvényárfolyam szárnyalásában azonban mégsem elsősorban a jó teljesítménynek lehet szerepe, hanem inkább a cég kapcsán elterjedt felvásárlási találgatásoknak.
Blahó Levente, a Raiffeisen Bank részvényelemzője szerint azonban a Rába egyelőre nem elsődleges felvásárlási célpont. Ráadásul a „nagy pályán focizó” orosz befektetők számára kifejezetten apró falat, s jelenleg Európa-szerte sok hasonló, minőségi alkatrészeket gyártó járműipari vállalat kebelezhető be, különösen Németországban. Mások szerint a felvásárlóként szóba jöhető orosz cégekkel, például a GAZ-zal, inkább vegyes vállalat alapítása lehet reális.
