Az FN Szemtanú rovatában hasonló bejegyzést tettek közzé madárvédők. E szerint
Magyarország védett madaraira vadásznak a mediterrán szigeteken. 52 példány fokozottan védett és globálisan veszélyeztetett kék vércsét lőttek le Cipruson.
A vámosok a román busz jobb hátsó kerékdob feletti gyári rekeszében találtak egy táskát, amelyben közel 400 védett madár tetemét rejtették el. A pacsirtákat, széncinegéket, erdei pintyeket és zöldikéket megnyúzták, kizsigerelték. Az előzetes szakértői vélemény szerint az elpusztított védett madarak eszmei értéke négymillió forint. A madártetemeket lefoglalták, az ügyben ismeretlen tettes ellen természetkárosítás bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt indult eljárás.
A rábafüzesi fogás KÉPGALÉRIA!
Pontos statisztika nincs arról, hogy évente hány énekesmadarat csempésznek át Magyarországon. Az évi 2-3 felderített ügy sajnos csak a jéghegy csúcsa – nyilatkozta a FigyelőNetnek Magyar Gábor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Az elkövetők többsége olaszországi megrendeléseket teljesít, a védett állatok többsége Romániából, Ukrajnából és Jugoszlávia utódállamaiból származik. Magyarországon – és uniós tagságától kezdve Romániában is – tilos a védett állatok kereskedelme, de ilyen szállítmány még a határt sem lépheti át.
Kecsegtető üzlet
Büntetőjogi értelemben ezért nem lehet különbséget tenni aszerint, hogy honnét származik az illegális fogás. És nem is kell, mert ha például Romániában nagy mennyiségű madarat pusztítanak el, az hatással van a magyar populációra, hiszen az ott keletkező űrbe hazánkból is érkezik „utánpótlás”. Magyar példaként említette a 2001-es akciót, ahol több mint 11 ezer védett madár tetemét kobozták el a vámosok, és egy szlovén felderítést, ahol 30 ezer példányt foglaltak le.
Korábban Magyarországon is többször tetten értek illegális vadászokat – leggyakrabban olaszokat -, azonban a szigorú ellenőrzés miatt ez a jelenség már inkább a múlté. A vendégvadászatokat előre be kell jelenteni, és a területen illetékes nemzeti park munkatársa minden esetben ellenőrzi a terítéket – mondta Magyar Gábor.
A széncinegét nem a tányérból ismerjük (MME/Lóki Csaba) KÉPGALÉRIA!
A védett madarak csempészete egyébként kifizetődő üzlet: tetten ért vadászok szerint néhány tucatnyi madár kicsempészésével fedezni lehet az egész külföldi vadászkirándulás teljes költségét. A madarak egyébként Olaszországban, mint uniós tagországban is a feketepiacon cserélnek gazdát, ami egyebek mellett egészségügyi kockázatot is jelent.
Nagyságrendileg évi 80-100 millió forint értékben foglalnak le csempészett védett állatokat Magyarországon, ennek többsége madár – mondta a FigyelőNetnek Sipos Jenő, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának szóvivője. A vámosok nem keresik kifejezetten az állatokat, a tetemek rutinellenőrzések, szúrópróbaszerű vizsgálatok alkalmával kerülnek elő. Kutyákat kifejezetten cigaretta és kábítószer keresésére képzik ki, de előfordult már, hogy a kutya megérezte a hús szagát, és a vámosok nyugtalan viselkedése alapján találták meg a csempészárut – mondta a szóvivő.
—-Pacsirtanyelv-pástétom—-
Az énekesmadarak a dél-európai konyhák kedvelt fogását adják. Olaszországban például ínyenc csemege a pacsirtanyelv-pástétom. Képzeljük el, hogy a mindössze 40 grammos madárból hányat kell elpusztítani a nyelvéért egy állófogadáshoz – mondta a FigyelőNetnek Berényi Zsombor, a Magyar Madártani Egyesület szakértője. Ezekben az országokban már több fajt kipusztítottak, ezért keletről szerzik be az „alapanyagot”. Bár ott is védettek, de az esetenként hiányos ellenőrzést kihasználva jó üzletnek tűnik a csempészet.
A határon rendszeresen feltartóztatott szállítmányok rendszerint nem Magyarországról, hanem Romániából, Ukrajnából, Oroszországból származnak. A mezei pacsirta rétek, legelők gyakori madara hazánkban, állományuk 730-900 ezer közé tehető, ezért nem is kiemelten védett, de a faj fennmaradása érdekében szükség van az oltalomra.
Ugyanígy az erdei pinty és a zöldike is még szép számban él a középhegységekben, a budai hegyekben is, és egyre közelebb kerül az emberhez. Gyakran felbukkannak temetőkben, kertekben. A cinegék is megszokták az ember közelségét, egyes populációk városlakókká váltak. Mind a négy faj eszmei értéke egyedenként 10 ezer forint.
Lépre csalják
Az apró madarakra lehetetlen puskával vadászni, hiszen egy lövés után semmi nem maradna belőlük. A rapsicok évszázados módszereket használnak. A lépre csalás azt jelenti, hogy egyes, a madarak számára kedvelt bokrokat, faágakat ragadós anyaggal kenik be, amibe beleragad a lábuk, nem tudnak elmenekülni. A másik eszköz a háló, amit a madarászok is használnak – magyarázza a szakértő.
Az általában 3×7-8-12 méteres hálókat nyolc méterenként állítják fel bokrok, nádasok szélére. A ritka szövésű, vékony anyagot a madarak nem látják, nekirepülnek, majd a sűrűn kialakított „zsebek” egyikébe pottyannak. Innen már nincs menekvés. Berényi Zsombor azonban élesen elhatárolja a madárgyűrűzők és az orvvadászok hálózását. A tudományos célú befogásnak pontos szabályai vannak.
Példaértékű ítélet
A hálókat óránként ellenőrzik, majd egy gyors vizsgálat vagy gyűrűzés után a madarat szabadon engedik. Ez azért nagyon fontos, mert a kistestű állatok hamar kihűlnek, és gyors anyagcseréjük révén meglepően hamar éhen pusztulnának . A rapsicok feltehetően már csak a tetemeket gyűjtik be. A közelmúltban született precedens értékű ítélet magyar bíróságon énekesmadarak elpusztításával kapcsolatban, ahol az elkövetők börtönbüntetést kaptak
A szállítmányt 2001-ben fogták el a vámosok: negyven énekesmadár faj, 11 771 egyedének tetemét akarták kicsempészni az országból – mondta Berényi Zsombor. A madarak valószínűleg Ukrajnából származtak, 300 millió forintos kárt okoztak. Egy olasz és egy magyar vadászt három év négy hónap, négy magyar és két olasz bűntársukat pedig 10 hónaptól két évig terjedő szabadságvesztésre ítélték – tájékoztatott a szakértő.
