Az egyforintos érme súlya 2,05 gramm, amelynek 75 százaléka réz, 21 százaléka cink, 4 százaléka pedig nikkel – tudtuk meg a Magyar Nemzeti Banktól. A Dunántúli Napló úgy értesült, többen azért gyűjtik a réztartalmú egyforintosokat, hogy az érme kivonása után 20-30 százalékos haszonnal beolvasztassák. Nem kell azonban várni: forgalomban lévő pénzérme beolvasztása ma sem tilos – írja az MNB-re hivatkozva a lap.
Színesfém-kereskedőktől a FigyelőNet úgy értesült, a névértéknél valóban többet adnának az érmékért: ezer darab egyforintos réztartalma 1200-1300 forintot ér. Az MNB azonban nem támogatja az érmék ilyen formájú értékesítését, a forgalomból eltűnő mennyiséget ugyanis folyamatosan pótolni kell. A jegybank is tud a forintosok gyűjtögetéséről, ezért lépéseket tesz a Btk. módosítására. Ha ez sikerül, az érméket addig nem lehetne beolvasztatni, amíg érvényben vannak.
Hol veszünk végső búcsút? (fotó: FN.hu)
Tíz százalék elvész
Jelenleg mintegy egymilliárd darab egyforintos és 900 millió kétforintos érme van a gazdaságban, ami azt jelenti, hogy minden magyar állampolgárnál, a csecsemőket is beleértve, átlagban 100 darab egy-, és 90 darab kétforintos található. Ez fejenként 21 dkg egyforintost és 17 dkg kétforintost jelent. 1996-ban, amikor a 10 és 20 fillérest vonta be a jegybank, szintén megegyező nagyságrend került ki a forgalomból – áll az MNB honlapján.
A jegybank naponta átlagosan közel egymillió darab 1 és 2 forintost fizet ki a forgalomba, mert pótolni kell a veszteséget, ami abból fakad, hogy az 1-2 forintos érmék nagyjából 10-10 százaléka évről évre „elvész” a gazdaság számára, kicsapódik a napi készpénzforgalomból. A forgalomból kikerülő mennyiséget folyamatosan pótolni kell, az egyforintos esetében ez darabonként 4-5, a kétforintosnál 7-12 forintos költséget jelent.
Az egy- és kétforintos forgalmazásának megszüntetéséből nemzetgazdasági szinten évente többmilliárdos megtakarítás keletkezik, ez magában foglalja az adott címletek gyártási, szállítási, feldolgozási, tárolási, átcsomagolási, rolnizási költségének megtakarítását.
Még öt évig beváltják
A két pénzérme 2008 márciusától szűnik meg a fizetéseknél, az árakban azonban még nem. A kereskedők nem az egyes termékek árát, hanem a végösszeget kerekítik 5-re, vagy 0-ra, így az erős verseny miatt nem, vagy csak nagyon minimális – egy, két tizedpontos – inflációs hatással járhat az intézkedés – közölte korábban Simor András jegybankelnök.
A kerekítési kötelezettség csak a készpénzes fizetéseket érinti. Március elsejéig az 1 és 2 forintosokból a kereskedők a vásárlásoknál címletenként 50 darabot kötelesek elfogadni, a bankok, takarékpénztárak, biztosítók és a posta pénztárai esetében nincs mennyiségi korlát, de 100 darab fölött díjat számíthatnak fel a beváltásért. A kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek és a posta fiókjai márciustól legalább fél évig váltják a megszűnő két érmét, az MNB pénztárában pedig öt évig, 2013 március elsejéig lesznek beválthatóak.
