Az uniós törvények tiltása ellenére Romániában virágzik a génmódosított szója termesztése. Ezen túl a hazánkban tilalom alatt lévő MON810 névre hallgató génmódosított kukoricafajtát 332 hektáron, hat román megyében termesztik, román-magyar határmenti területeket is beleértve – közölte a Greenpeace.
Látványos tiltakozás egy génkezelt kukoricatáblában (forrás: Greenpeace)
Beláthatatlan következmények
Nem termesztjük, és nem kutatjuk még olyan régóta a génmódosított növényeket, hogy teljes mértékben tisztában legyünk hosszú távú hatásaikkal. Még a tudomány is vitázik róla, hogy egyes génmódosított növények mennyire kockázatosak az egészségre vagy a környezetre, például hogyan befolyásolják a talaj biológiai aktivitását, hosszú távon van-e toxikus hatásuk, okoznak-e allergiát – mondta el a FigyelőNetnek Homoki Hajnalka, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium GMO-szakértője.
Beláthatatlan következményei lehetnek azonban annak, ha azután derül ki, hogy káros hatásuk van, miután elterjedtek a köztermesztésben. Ha ugyanis egyszer kijutnak a környezetbe, onnan nem tudjuk visszavonni őket, hiszen élő szervezetekről van szó, amelyek géntechnológiai úton nyert új tulajdonságaikat továbbadhatják a hagyományos fajtáknak. Magyarország területén egyébként egyelőre tilos a génmódosított növények termesztése.
A törvény kevés
A határ mellett termelt GMO (genetikailag módosított organizmusok) veszélye, hogy a szél áthozhatja a virágport, ami rövid időn belül megfertőzheti a hazai fajtákat. Jelen esetben nincs ok aggodalomra, mert a szója jórészt öntermékenyülő, azaz a növény önmagát porozza be. Nagyobb veszélyt jelentenek azonban az idegentermékenyülők – ilyen például a kukorica – ahol a virágpor a szél, rovarok segítségével más egyedeket termékenyít meg.
Romániában a tavalyi uniós csatlakozáskor tiltották be a génmódosított szójafajták termesztését. Génmódosított szója vetőmagot nem is árusítanak, ám olyan fajok esetében, mint a szója, vagy a búza, ahol nem kell minden évben újra megvenni vetőmagot, egyes gazdák tavaly készleteket halmozhattak fel, amit idén a tiltás ellenére elvetettek. Ez lehet a most felszámolt romániai GM-szója eredete is – mondta a szakértő.
—-Harc az unióval—-
Az EU 2004-ben engedélyezte például a kukoricamolynak ellenálló MON810 névre hallgató kukorica termesztését. Magyarország 2005-ben jogi és környezetvédelmi indokokra hivatkozva betiltotta a termesztést, de komoly erőfeszítésébe kerül a tiltás fenntartása. A tagállamok bizonyos esetekben dönthetnek ugyan a tiltásról, de nagyon erős az uniós nyomás ennek eltörlésére. Nehéz elérni azt is, hogy a szomszédos országok megfelelő védőtávolságokat rendeljenek el annak érdekében, hogy a határon át ne szennyezhesse GM virágpor a magyar GMO-mentes táblákat.
A magyar zöldtárca a közeljövőben tárgyalásokat kezdeményez a román környezetvédelmi minisztériummal: azt szeretnék elérni, hogy a szomszédos ország is mondjon nemet a Magyarországon betiltott GM kukoricára, vagy legalább hozzon egy úgynevezett koegzisztencia törvényt, ami a hagyományos és ökológiai gazdálkodókat védi a GMO szennyezéstől a határon innen és túl – mondta Homoki Hajnalka.
Aratják a szóját: kívülrõl nincs különbség (forrás: Greenpeace)
Lehetetlen a kontroll
A Greenpeace szerint az illegális ültetvények okozta génszennyezés a mezőgazdaságban teljességgel kontrolállhatatlan, és bejut az élelmiszerláncba veszélyeztetve egészségünket és környezetünket. A génmódosított és nem génmódosított növények veszélytelen együtt-termesztése csupán egy mítosz. A pollenek szél vagy rovarok által könnyen beszennyezhetik a magyar nem génmódosított kukorica-termőföldeket.
A zöldszervezet szeptemberben a Duna–deltában található Braila szigetéén tiltakozott az ott talált illegális génmódosított szója- és kukoricaültetvények miatt. Az Európai Unióban illegális a génmódosított szója termesztése, román törvények szerint pedig tilos a génmódosított kukorica termesztése is.
