A Világgazdaság információi szerint egyszerűsítenék például a munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének a szabályozását: a cégeknek ma indokolniuk kell, miért bocsátják el dolgozóikat, a későbbiekben ez alól a kisfoglalkoztatók mentesülnének.
A felmondólevél mellé kártérítést kellene fizetniük, például egyévi munkaviszony után egyhavi átlagkeresetet. A 15 főnél több dolgozót foglalkoztató cégeknél például független munkaügyi vizsgálat bevezetését javasolják: feladatuk az lenne, hogy ellenőrizzék, az adott vállalkozás betartja-e a hatályos munkajogi szabályokat, illetve a dolgozói panaszokat is – anonim módon – ők vizsgálnák ki.
A felmondási idő jelenlegi maximum egy évét az új Mtk. megalkotói a felére csökkentenék, megakadályozandó, hogy a nagyobb érdekérvényesítési lehetőséggel rendelkező munkavállalók indokolatlan kifizetésekhez jussanak. Felülvizsgálják a végkielégítésre vonatkozó rendelkezést: ha a felmondás a dolgozó magatartásával, képességével függ össze, akkor nem feltétlenül illeti meg a törvény biztosította végkielégítés.
Bevezetnék a szociálisan indokolt munkáltatói felmondást, a vezető állást betöltőknél a felelősségüket az általánoshoz képest szigorúbban rendeznék, és az új Mtk. határozná meg a vezető pozíciójukkal összeférhetetlen munkavégzést, illetve gazdasági tevékenységet.
