Kivárnak
A Fővárosi Ítélőtábla ítéletében és annak indokolásában foglaltak megismerése után nyújt részletes tájékoztatást az ügyről az ÁPV Zrt. – közölte lapunkkal a privatizációs szervezet, miután azt kérdeztük: mikor és milyen módon közlik a két érintett privatizációs szerződést.
A manager magazin 2006 novemberi számában portrét közölt Kocsis Istvánról, aki jelenleg a Magyar Villamos Művek Zrt. első embere, a 90-es évek közepén pedig az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. különböző posztjain a villamosenergia-ipar privatizációjáért felelt.
A cikk szerzője tudni szerette volna, hogy a többek között Kocsis irányításával eladott Mátrai Hőerőmű és Dunamenti Erőmű privatizációs szerződésének van-e titkos záradéka, illetve pontosan mit is tartalmaz az. Miután a privatizációs szervezet a szerződésekbe nem engedte betekinteni az újságírót, a manager magazin szerkesztőségének támogatásával a lap volt munkatársa pert indított az ÁPV Zrt. ellen; jogi képviseletét a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogsegélyszolgálata látta el.
Mindenhol nyertek
A Fővárosi Ítélőtábla szerdán jogerősen is a felperesnek adott igazat, vagyis a magánosítási szerződéseket közérdekű adatnak minősítette. A döntés ara kötelezi az ÁPV Zrt-t, hogy 15 napon belül hozza nyilvánosságra a két kontraktust teljes dokumentációjukkal, így titkos záradékukkal együtt.
Az 1992-es adatvédelmi törvény, és az azt finomító 2002-es üvegzsebtörvény nyomán a privatizációs szerződések egyetlen részlete sem minősíthető üzleti titoknak – nyújtott bepillantást a felperes bíróság által is elfogadott érvelésébe a TASZ nevében eljáró ügyvéd, Schiffer András. A jogász hivatkozott még a Majtényi László által adatvédelmi biztosként követett gyakorlatra is, amelynek nyomán nyilvánosságra került a köztévé 1995-ben és 1996-ban kötött több szerződése is. Az idézett jogszabályok nyomán az ügyvéd szerint nem történt más, mint bebizonyosodott: működik az igazságszolgáltatás.
Messze mutató következmények
Nem lehet következmények nélkül fenntartani a politikai szónoklatok és a gyakorlat közötti különbséget – értékelte lapunknak az ítélet jelentőségét Schiffer András. Konkrétan: a többek között a Lop Stop-kampánnyal hatalomra kerülő, az üvegzsebtörvényt elfogadó koalíció nem titkolózhat egyes ügyekben.
Hasonlóan látja a helyzetet Mong Attila, aki a per indításakor a Manager Magazin főszerkesztője volt. Az újságíró arra számít, hogy a konkrét ügyben kiderül, vállaltak-e az erőműveket megvásárló külföldi cégek kapacitásbővítést, illetve az állam vállalt-e – és milyen áron – átvételi garanciát az így megtermelt áramra.
Mong Attila szerint számos más privatizációs szerződés is érintett lehet hasonló ügyekben, hiszen az ÁPV Zrt. több esetben hivatkozott üzleti titokra egyes magánosítási szerződések nyilvánosságra hozatalát megtagadva.
A volt főszerkesztő kiemelte: az ítélet szerint a privatizációs szerződések minden eleme közérdekű adatnak számít, így üzleti titokra hivatkozva a dokumentációk egyetlen részletének nyilvánosságra hozatala sem tagadható meg. Mong követendőnek nevezte az amerikai gyakorlatot, ahol a közpénzekkel kapcsolatos valamennyi adat megtalálható a világhálón, és tényleg csak nemzetbiztonsági érdek léphet a nyilvánosság érdeke elé.
Szintén tanulság az újságírók számára, hogy nem szabad semmit sem annyiban hagyni, érdemes perelni – mondta még a FigyelőNetnek Mong Attila.
Lassan változnak
Ha az ÁPV Rt. nem tartaná be a bíróság jogerős ítéletét, végrehajtási eljárást kezdünk és büntető feljelentést teszünk – mondta lapunknak Schiffer András, jelezve, hogy az ügy még nem ért véget.
Az ügyvéd arra számít, hogy a szerdai jogerős ítélet sem hoz áttörést a privatizációs szervezet mentalitásában és kommunikációjában, így rövid távon valószínű, hogy az újságíróknak és az érdeklődőknek pereskedniük kell a közérdekű adatokért.
Az ítélet viszont erősíti a bírói gyakorlatot – nyilatkozta Schiffer András, aki bízik a köztisztviselők jogérzékében is, így vélhetően kisebb súlyú ügyekben a közigazgatás egyre inkább az adatvédelmi törvény szellemében működik majd.
