Virtuális szürkezóna

Harminchatezer illegális szoftver internetes eladását hiúsította meg az idei első félévben a Business Software Alliance (BSA). A nemzetközi szoftverrendőrség online feketekereskedők oldalait felkutatva több mint 8 millió dollárnyi (1,4 milliárd forint) illegális internetes szoftverforgalom elé gördített akadályt.

„Nemzetközi szinten működik egy inkognitóban dolgozó, internetes nyomozó csapat a BSA berkein belül” – árulta el a Figyelőnek Georg Herrnleben regionális igazgató. Részleteket erről nem volt hajlandó mondani, csak annyit közölt, hogy az amerikai és a brit fővárosban is vannak „egységeik”.

Pár éve még csak az újsághirdetések közt, a „KGST-piacon” vagy az ismerős által szívességből lemásolt CD-n találkozhatott az átlagember illegális szoftverekkel. Mára azonban az internetre tették át főhadiszállásukat a kalózok „szürke eminenciásai”. A kifejezetten illegális tartalmak cseréjére szánt, úgynevezett warez honlapok (Mérges madzag – Figyelő, 2007/39. szám) mellett immár az online aukciós oldalakon és ismeretlen webáruházakban is szép számmal találhatók kétes eredetű programok. Többek között ezek visszaszorítását is célozza a magyar adóhatóság és a BSA márciusban kötött együttműködési megállapodása is. Ennek lényege, hogy az adóellenőrzések keretében a vállalkozások szoftvereinek eredetét is ellenőrzik.

Az interneten hirdető „eladók” sok esetben az OEM (original equipment manufacturer) szóval takaróznak. A szoftverek esetében az OEM a csak hardverekkel – a főszabály szerint új számítógépekkel – együtt eladható szoftvert jelenti, s e változatok ennek okán általában lényegesen olcsóbbak. A gyakorlatban PC részegységekhez – például merevlemezhez, monitorhoz, DVD-íróhoz – is kapható az olcsóbb OEM szoftver, de a jog szerint az csupán olyanoknak adható el, aki maga is számítógépeket épít ezekből. Azaz magánforgalomban kizárólag az előtelepített OEM verzió adható el. Az adórevíziók során azonban „csupán” azt vizsgálják, hány számító gépe van a cégnek a tárgyi eszközök között felsorolva, és a működéséhez illő szoftverek vannak-e az inmateriális eszközök között. Vagyis szabályszerű-e a szoftvernyilvántartás, illetve főképpen van-e hivatalos számla, s a gépre van-e ragasztva a szoftverek eredetét igazoló hologramos matrica.

Mint Deme Csaba, a Microsoft Magyarország marketingigazgatója mondja, a szoftvert megvásárló jogi értelemben csak használati jogot kap például az operációs rendszerekre (XP, Vista) és az irodai programokra (Word, Excel, PowerPoint).

További probléma az ellenőrzések során, hogy a számlákon rendszerint csak bizonyos számú számítógép adott értékű adásvétele van feltüntetve. Márpedig ha a szoftverekre nem utal ez a dokumentum, vagy azok vásárlását nem igazolja másik számla, problémák adódhatnak. A gyakorlatban persze a szoftverrendőrség nem telhetetlen, annak is örülnek, ha a programok eredetét igazoló matrica és számla megvan a cégeknél.

„Magyarországon azért aggasztó a helyzet, mert 2003 óta stabilan 42-44 százalék körüli az illegális szoftverek aránya” – mutatott rá Georg Herrnleben. Ennek okát főként a gazdasági növekedés lefékeződésében és az itteni mentalitásban jelölte meg. Politikusan rögtön hozzá is tette, hogy az újonnan csatlakozott uniós országokban sem jobb a helyzet. (Az IDC piackutató cég adatai szerint Közép- és Kelet-Európa illegalitási rátája átlagosan 68 százalékos, míg Nyugat-Európa 34 százalékos mutatóval dicsekedhet.) A BSA regionális igazgatója ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az IDC egy korábbi tanulmánya szerint a kalózszoftverek arányának 10 százalékpontos csökkenése 480 millió dollárral növelné a magyar IT ágazat bevételeit, 145 millió dollárnyi adóbevételt és 2,5 ezer új álláshelyet is generálna. Herrnleben szerint sok esetben nagyobb cégeknél is csapnivaló a szoftvergazdálkodás: bizonyos szoftverekből fél tucat is elég lenne, mégis 10 licencet vásárolnak, miközben más programok illegálisak, így egy ellenőrzéskor mégis büntetést kell fizetni a cégeknek.