Szentlőrinc város polgármestere lelkesen mesélt a Pannonplast egynapos happeningjén – amelynek idejére felfüggesztették a tőzsdei kereskedést a társaság részvényeivel – arról, hogy geotermikus erőmű építése kezdődhet náluk jövőre. A műanyagipari csoport ugyanis megfinanszírozza azt, amire a Pécs melletti kisváros önerőből képtelen. A több ezer méter mélységből feltörő forró víz az elavult és méregdrága, eredetileg olajjal és pakurával működő, majd a dráguló gázra átállított távfűtőművet váltja ki, sőt áramot is termelhet. A beruházó azt ígéri: a fűtés feleannyiba, vagy talán csak harmadannyiba kerül majd, úgy, hogy erre a településnek egy fillért sem kell áldoznia. Ráadásul az életre hívott projektcégben még 10 százalékos részesedés is jut a településnek „ajándékba”.
Izlandi termálfürdõ és erõmû. Lubickolnak az energiában.
A geológus szakmában többen évtizedek óta arról beszélnek: hatalmas melegvíz kincsen „ülünk” a Kárpát medencében. „Bárhol lefúrsz az országban, feltör a melegvíz, és végre valaki feltalálta ezt a melegvizet” – mondta lelkesen egy geológus végzettségű résztvevő. Immár közel 200 minősített termálfürdő található az országban, de luxus csupán elfürödni ezt a melegvizet. Különösen, hogy az egyre dráguló, főként földgázon alapuló fűtést, s az áramtermelés egy kisebb részét is ki lehet váltani geotermikus erőművekkel. Ezek létesítését ráadásul az Európai Unió is támogatja, s a „zöld” villamos áramot emelt áron köteles felvenni az országos villamosenergia-rendszer.
TITKOS ELŐKÉSZÍTÉS. Csakhogy eddig meglévő, de több évtizedes, használaton kívüli kőolaj- és vízkutak olcsónak tűnő felújításával próbálkoztak, hogy 110-120 fokos melegvizet csaljanak a felszínre – nem sok sikerrel. A Pannonplast viszont új kutakat fúr, a sikert a tudományos háttér és a hozzáértő partnercég garantálja – ígéri a vezetés. A cég igazgatóságának elnöke, a tőzsdei határidős brókerből milliárdossá lett Bokorovics Balázs (Figyelő, 2007/10. szám) semmit nem bízott a véletlenre: a projektet lassan egy éve készítik elő titokban. Csupán annyit lehetett tudni, zöldenergiában utazik a cég.
„Hát nem tudom, miért voltak annyira nagyra ezzel, ez nem nagyságrend. Ez egy kockázatitőke-üzlet, ami ha bejön, nagyot szólhat, de nem rengeti meg az energetikai piacot” – kommentálta lakonikusan az egyik meghívott, amúgy tapasztalt és neves tőzsdei szakértő, az egynapos bemutató szünetében. Tény, hogy egy erőmű 3-11 megawatt kapacitású, azaz hozzávetőleg 4-5 szélerőmű teljesítményét nyújtja. (Ez utóbbiak működése időjárásfüggő, így egy évben gyakorlatilag 2-3 hónapig forognak, addig termelnek csak áramot, szemben az egész évben, állandóan üzemelő geotermikus erőművekkel.) Üzletileg ugyanakkor számos kockázata van a Pannonplast nagyra törő terveinek. Mint kiderült, a vízkutak fúrása nem éppen olcsó mulatság, s ezt a cég maga finanszírozza majd. Ráadásul kérdés, lesz-e annyi vízhozama és olyan magas hőmérséklete egy-egy kútnak, amire a geotermikus erőművek gazdaságosan ráépíthetők.
Részvényesi érték
Ellentétben az erről szóló pletykákkal, a Pannonplast birtokában lévő Synergon-részvényeket nem tervezik értékesíteni a kútfúrások finanszírozására. Bár a geotermikus biznisz fővállalkozójának, a Pannunionnak a részvényeit különválasztják majd – hasonlóan a Graphisoft- és a Graphisoft Park-részvényekhez -, s az anyacég marad a kaptafánál, a geotermikus projekt finanszírozása eleinte bizonyosan terhet ró a Pannonplastra. Tőzsdei elemzők viszonylag kis mérete miatt ma nem nagyon foglalkoznak a céggel. Neve elhallgatását kérve mégis több tőkepiaci szakértő úgy vélekedett, hogy a jelenlegi árfolyamba már bőven be van árazva a most bejelentett, készpénztermeléssel a közeljövőben nem kecsegtető, és kockázatos elemeket bőven tartalmazó projekt.
Bokorovics persze optimista, ám egyben óvatos is: 2008-ban egyszerre 3-4 projektnél többet nem indítanak. Ha szerencsések, akár mindegyik kút elsőre megfelelő lehet, bár fennáll a veszély, hogy egy-egy esetben feleslegesen fúrnak. Legalább két önkormányzattal, Szentlőrinccel és Tamásival már lényegében tető alá hozták a megállapodást, de további kéttucat településsel folytatnak tárgyalásokat, illetve írtak alá szándéknyilatkozatot az elmúlt hónapokban. Ez azért fontos, mert a „pusztában” nem érdemes kutat fúrni, hiszen ha csak fűtésre elég a vízhozam, akkor ott nincs mit fűteni. Egy városka közelében viszont az áramtermelés és a fűtés mellett ipari üzemek, uszodák, üvegházak, halgazdaságok használhatják a melegvizet, úgy, hogy egyetlen gramm szén-dioxiddal sem terhelik a légkört.
Éppen ezért az unió is legalább hét különféle pályázattal támogatja a geotermikus erőművek létesítését, ami szintén üzleti előny mind az önkormányzatok, mind pedig a településeken egyenként létrehozandó projektcégek számára. (Az unió 2020-ig 20 százalékosra akarja növelni a megújuló energiák arányát az áramtermelésben.)
KULCSRAKÉSZEN. Az ötletgazda Bokorovics egyik legmerészebb húzása azonban a professzionális izlandi partnercég, a VGK Hönnun bevonása volt, amelytől gyakorlatilag kulcsrakész erőműveket vásárol a Pannonplast. A szigetországban fél évszázada fűtik az otthonokat a feltörő melegvízzel, de a hetvenes évektől fogva már áramtermelésre is használják a földhőt, s az első ilyen erőművet (amely lassan 40 éve jól működik) szintén az említett cég tervezte. A tervezéssel, kivitelezéssel és üzemeltetéssel is foglalkozó izlandi partnercég ráadásul a szűkös fúrási kapacitások felhajtásában is segíthet.
Hiába azonban a meggyőző előkészítettség, az uniós támogatások lehívása nem egyszerű, a hazai engedélyezési eljárások hosszadalmasak, az pedig, hogy mit találnak a föld alatt, a számos kutatás ellenére lutri. A mai zöldáram-támogatási rendszer egyébként legfeljebb 80 ilyen mini erőművet bír el, amelyek mintegy 160 megawatt áramot termelhetnek, ez az összes magyar szükségletnek mindössze 2 százaléka.
A kis energia-nagyságrend ellenére igen rentábilis ilyen erőműveket építeni – legalábbis a Pannonplast számításai szerint. Az aprólékosan és kellő ráhagyással kiszámolt üzleti tervek alapján egyetlen kombinált (áramot és fűtést is adó) erőmű működésének ötödik évében 2,5 millió eurós eredményt termel. Egy csupán fűtésre alkalmas erőmű is – a hiteltörlesztést levonva – évi 900 ezer eurót hozhat. A teljes beruházási költség erőművenként mintegy 35-45 millió euró, a Pannonplast 20 százalékos saját erővel kalkulál. Ehhez 50 százalék körüli EBRD- és EIB-hitel, illetve uniós forrás, valamint 30 százaléknyi kereskedelmi banki hitel társulhat, amennyiben a bankok kedvezően fogadják a cég terveit.
A növekvő olaj- és energiaárak mellé már csak egy jó hideg télre lenne szüksége Bokorovics Balázsnak, hogy országszerte számos városban elfogadtassa üzleti ajánlatát.
