A Zempléni Nemzeti Park nevében is kifejezné a terület nemzeti jelentőségét, szervezetében pedig az értékek megőrzésének és bemutatásának lehetne a motorja, mondta el a FigyelőNetnek Bihari Zoltán, a Zempléni Nemzeti Park Szövetség (ZNPSZ) elnöke. A területen olyan ritka gomba-, növény- és állatfajok élnek, olyan geológiai, történelmi és néprajzi értékek találhatók, amelyek megőrzése erkölcsi kötelesség.
A nemzeti parki védelmi kategória hosszú távon, még esetleges jogszabályi változások esetén is – gondolva itt arra, hogy egyes tervek szerint a jelenlegi tájvédelmi területek jogállása gyengülne a jövőben – biztosítaná a természeti értékek védelmét, fogalmazott.
A rakamazi morotva, háttérben a Zemplén (fotó: Bihari Zoltán)
A kezdeményezők hivatalosan még nem keresték meg a KvVM-et, ezért a zöldtárca – információk hiányában – még nem tud nyilatkozni egy esetleges Zempléni Nemzeti Park ügyében – mondták el a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM)sajtóosztályán. Azt azonban megtudtuk: a természet védelméről szóló törvény alapján a tájvédelmi körzetek természeti és táji értékei éppen olyan hatékonyan megőrizhetők, mint a nemzeti parki területek.
Mivel a Zemplén hegységben és térségében található természeti értékek az ottani tájvédelmi körzetben is megőrizhetők, a szaktárca elsősorban a már meglévő nemzeti parkok fejlesztését, természeti értékőrző képességének növelését tekinti fő feladatának. Emellett azonban folyamatosan vizsgálják az újabb nemzeti parkok létesítésére vonatkozó javaslatok megvalósíthatóságát is – tájékoztatott a KvVM.
Munkahely és védelem
A ZNPSZ mintegy 35 ezer hektárnyi területet javasol védelemre, amelynek határai a Hernád mentén Felsőkékedtől a Hernád Sajóba való betorkollásáig, majd a Tiszát követve a szlovák határig, északon a szlovák-magyar határ mentén húzódnának. A szövetség a helyiekkel való több mint egyéves egyeztetés után a közeljövőben kívánja hivatalosan is benyújtani kérelmét a terület nemzeti parkká nyilvánítására. Október 9-én egy személyes találkozón a köztársasági elnök segítségét kérik, majd sajtótájékoztatón ismertetik terveiket, jelezte az Bihari.
A természeti értékek megóvása mellett a kezdeményezők a turizmus fejlesztésének felgyorsítását, és új látnivalók bemutatását is a nemzeti parktól remélik. Számításaik szerint már maga a park működtetése is – az állandó és alkalmi munkásokkal együtt – mintegy 650 munkahelyet teremtene. A nemzeti park azonban bizonyos korlátozásokkal is jár: nem támogatható környezetszennyező nagyipari beruházások letelepedése, tiltani fogják bármely színesfém bányászatát is.
Kilátás a szőlőből (fotó: Bihari Zoltán)
A peremterületek kőbányászata azonban elfogadható, hiszen hosszú távon a felhagyott bányák fontos élőhelyei védett állatoknak, másrészt ez hagyományos ipari tevékenység – tette hozzá Bihari. Nem támogatható a Zempléni-hegységen áthaladó új utak építése, de a jelenleg meglévők korszerűsítése kívánatos, hisz ez a turizmus fejlesztésének is alapja – véli a szövetség elnöke.
Országos jelentőségű védett természeti terület – például nemzeti park – létesítését bárki kezdeményezheti. A védetté nyilvánítás folyamatát a természetvédelmi törvény szabályozza – válaszolta megkeresésünkre a KvVM.
Vizsgálat és egyeztetés
A nemzetipark-igazgatóság, amelynek működési területén a védelemre javasolt terület elhelyezkedik, ezt követően megvizsgálja, hogy indokolt-e a terület kiemelt természetvédelmi oltalma. Ha az igazgatóság pozitívan dönt, megkezdődnek az egyeztetések többek között a területen illetékes önkormányzatokkal, tulajdonosokkal, a társhatóságokkal.
Téli táj a Zemplénben (fotó: Lontay László)
A védetté nyilvánító miniszteri rendeletnek a terület természetvédelmi kezelési tervét is tartalmaznia kell. A nemzeti park igazgatósága elkészíti a kezelési tervet, majd ezt is területi szintű egyeztetésre bocsátja – általában a védetté nyilvánítás egyeztetésével párhuzamosan. A kezelési terv területi egyeztetése során csak azokat az esetleges ellenvetéseket kell figyelembe venni, amelyek nem ellentétesek a területen megvalósítandó természetvédelmi célokkal – írja elő a természetvédelmi kezelési tervek készítéséről szóló jogszabály.
Lehetetlen küldetés?
Ha minden rendben ment, végül miniszteri rendelettel születik meg az új védett természeti terület. A folyamat azonban – a szakmai előkészítés időigénye, illetve az egyeztetések esetleges elhúzódása miatt – akár fél-egy évig is elhúzódhat. „A természetvédelemben tapasztalható leépítések után nehéz elképzelni, hogy a közeljövőben létrejöhetne egy új nemzeti park” – nyilatkozta a FigyelőNetnek Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója.
Erős zöld nyomásra ugyan az Őrségi Nemzeti Park igazgatósága január 1-jétől Fodor miniszter úr bölcs döntésével visszanyerheti függetlenségét, de a tendencia mindenképpen az új területek kialakítása ellen mutat – fogalmazott. A nemzeti park fenntartása ugyanis az állam feladata, akár úgy is, hogy állami vagyont adnak a vagyonkezelő típusú átalakított park kezelésébe, e téren azonban alig van előrehaladás, mert a védett állami erdők, a Zemplénben is, profitorientált állami erdőgazdaságok kezelésében vannak.
