Pénzügyi trükkök című sorozatunk a pénzügyi szolgáltatók trükkös konstrukcióival foglalkozik minden második csütörtökön.A következő részben a feltüntetett múltbeli hozamteljesítmények értékelésevel foglalkozunk.
A hazai pénzügyi szolgáltatók, befektetési alapok, biztosítók, privátbankok az elmúlt években előszeretettel kínáltak tőkegarantált megtakarítási termékeket. Az ilyen befektetések marketingüzenete valóban remek: úgy fektethetünk be, akár egészen egzotikus, kockázatos piacokra is, hogy nem kell félnünk a forgatott tőke elvesztésétől, azaz a megtakarításunk – legalábbis nominális értéken – biztosan megmarad.
Akadnak a piacon hozamgarantált termékek is, ezek a meghatározott (általában többéves) befektetési időtávra még valamekkora biztos hozamot is ígérnek az ügyfeleknek. Mindez azért különösen attraktív, mert ha a befektetési alappal, vagy a tőkegarantált unit-linked biztosítással megcélzott piac jól teljesít, akkor az ügyfél akár kiváló hozamot is elérhet. Egyszóval úgy részesülhetünk valamely kockázatos piac sikeréből, hogy közben nem kell tartanunk a nominális veszteségtől.
A nulla is veszteség
Az elmúlt években a nemzetközi tőzsdék szárnyaltak, így a legtöbb már kifutott garantált alap jó hozamot biztosított ügyfeleinek. Hamarosan azonban csalódások is lehetnek a piacon, mert több termékről lehet látni (a mögöttes piac gyenge teljesítménye miatt), hogy nem fog érdemi hozamot produkálni. Annak pedig, aki garantált terméket vásárol, azzal a közgazdasági alapvetéssel mindenképpen tisztában kell lenni, hogy amennyiben a mai száz forintunkból négy év múlva is száz forint marad csak, akkor valójában rossz üzletet kötöttünk, hiszen mindenfajta kockázat nélkül, az állampapírpiacon elhelyezve a pénzünket, jelentős kamatbevételt realizálhattunk volna ugyanebben a négy évben.
A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a nominális veszteség egyfajta lélektani határ a magánbefektetők egy részénél, az emberek többsége rosszabbul éli meg, ha befektetésének nominális értéke száz forintról kilencvenre csökken, mint ha a száz forint megmarad, de az ügyetlen befektetés miatt elesik tíz forint potenciális kamatbevételtől. A nominális érték puszta megőrzése – pozitív kamatszint mellett – reálértéken veszteség.
A garantált termékek struktúrája
A garantált termékek alapvetően olyan befektetési portfoliót v építenek fel ügyfeleiknek, ahol az ügyfélpénz zöme jól tervezhető, nagy biztonságú betétbe, kötvénybe kerül, amely a futamidő alatt kitermeli a száz százalékot. Egy hároméves garantált alapnál, 7 százalékos kockázatmentes kamatszint mellett az ügyféltől begyűjtött pénz 81,6 százalékából a kamatokkal együtt három év alatt éppen száz százalék lesz. A maradék 18,4 százalékkal pedig meg lehet próbálni extrahozamot termelni. Valamilyen speciális részvénypiacon, vagy árupiacon lehet opciót vásárolni, amit rossz esetben elbukunk (marad a nominális tőke), jó esetben megnyerünk (van extrahozam).
A garantált alapok sikerfaktorai:
• Világos, egyszerű üzenet: „Nem veszíthetsz, de akár nagyot is nyerhetsz.”
• Az értékesítési hálózatban a munkatársak könnyen azonosulnak a termékkel.
• Nincsenek rossz tapasztalatok, 2002-ben indult az első alap, a már kifutott alapok zömében szép hozamot termeltek.
• A befektetők egy jelentős része egyszerre óvatos és hozaméhes. Fél a kockázattól, de fájlalja, ha kimarad valamilyen jó befektetési történetből.
• Olyan piacokra segít el, amelyet közvetlenül nem tudnak elérni a befektetők.
A pénzügyi
A pénzügyi csoportok oldaláról a termék nagy előnye, hogy a világos üzenettel, „nem veszíthet, de nyerhet akár sokat is” könnyen azonosulnak a hálózatban értékesítő kollégák. Ez pedig fontos, mert a bonyolultabb befektetési termékeket nagyon nagy arányban ma is személyes tanácsadás nyomán vásárolják a befektetők.
—-Önképzés—-
A befektetési alapok, a unit-linked termékek között többféle pozitív szerepe van a garantált termékeknek. A hazai befektetőket sokszor titulálják ultrakonzervatívnak, túlságosan is kockázatkerülőnek. Ennek az a negatív következménye, hogy mivel a befektetők kerülik a kockázatokat, ezért hosszú távú befektetéseikben sem vásárolnak kockázatos, de nagy hozammal kecsegtető eszközöket, ezzel pedig jelentős megtérüléstől esnek el. A garantált alapok tőkevédettsége mellett azonban sokan megpróbálkoznak a szofisztikáltabb piacok megismerésével, részvénypiaci, árupiaci befektetésekkel.
A garantált alapokat támogató gondolatmenet szerint a befektetők az alapokkal pénzügyileg képzik is magukat, befektetési-tőkepiaci ismereteket szereznek, amelyek birtokában később akár önállóan is kockázatosabb piacokra merészkednek, így pedig nagyobb megtérüléshez jutnak. Ez a megközelítés a fejlődési pálya egyfajta köztes lépcsőjeként írja le a garantált alapokat. Vagyis eleinte vannak a kockázatosabb termékektől teljesen idegenkedő befektetők, később vannak, akik garanciával már próbálkoznak ilyen termékekkel, végül vannak, akik nyílt sisakkal, a kockázatokat vállalva, nagyobb nyereségrészesedés reményében fektetnek be.
Védőbástya
Kifejezetten hasznosak a garantált termékek a bizonytalanabb időkben, a hektikus periódusokban. Ha nem feltétlenül szeretnénk teljesen kiszállni egy adott részvénypiacról, de vannak félelmeink, elbújhatunk egy tőkevédett termék mögé. Ha össze-vissza ugrál a részvénypiac, nagy esés, de nagy emelkedés is következhet, megéri a nagy bukás elkerülése miatt „védetten” megközelíteni azt.
Egyszerű és természetesen elnagyolt számítással, ha ugyanakkora eséllyel várunk egy részvénypiactól 50 százalékos áresést, vagy 50 százalékos áremelkedést, akkor jó üzlet a tőkegarancia. Ha esik a piac, kijövünk nullával, ha emelkedik, akkor az 50 százalékos nyereség egy jelentős részét megkaphatjuk. Vannak továbbá a garantált alapoknak praktikus előnyei is. Magánemberként aligha tudnánk olyan konstrukciókat összeállítani, amelyet a nagy nemzetközi brókerházakkal együttműködő és a szofisztikált opciós megoldásokat átlátó szolgáltatók mixelnek.
—-Hátrányok—-
A garantált alapok ellenzői sem vonják kétségbe, hogy a piacon helye van a konstrukciónak, de sok a kritikus hang, amely szerint a garantált alapok drágák. Valóban nem véletlen, hogy az eladók ilyen nagy lelkesedéssel értékesítik ezeket a termékeket. A garancia nem ingyen van, a termékekben meg kell fizetnünk a biztonságot, a szakértő közreműködők profitját. Utóbbi, vagyis az alapkezelő díja sokféleképpen értékelhető. Mivel a garantált termékekkel szinte csak az induláskor kell foglalkozni, a jól összerakott termékkel később már nem kell semmit sem csinálni, sőt a sikeres termékek reprodukálhatóak, ezért az alapkezelőnek egyfelől alacsonyak a költségei.
A garantált alapok dominanciája csökkenhet, mert
Magyarországon hozamesés várható. Ha a betétek, állampapírok nem 7-8 százalékot, hanem csak 1-2 százalékot fizetnek, akkor tőkegarancia mellett nem sok játéktér marad a szolgáltatóknak arra, hogy extrahozamat termeljenek.
– A befektetési szolgáltatók más termékekkel, elsősorban strukturált kötvényekkel hatékonyabban lefedhetik a tőkevédettség igényét.
– A nemzetközi tőzsdék elmúlt öt évben tapasztalható szárnyalása után a most kifutó termékek között több lesz az olyan, amelyek nem termeltek extrahozamot.
Másfelől
Másfelől viszont a bonyolult nemzetközi opciókat Londonból kell megvenni a nagy befektetési házaktól, akik nem is biztos, hogy a legjobb árat adják a magyar alapkezelőknek (előnyben vannak az erős tulajdonosi háttérrel működő házak, illetve általában is az utóbbi időben sokat csökkent az ár). A garantált alapok zömében 3-4 évesek, ezalatt lehet csak díjat realizálni az ügyféltől, ráadásul a hazai piacon általában 10 milliárd forint alattiak az alapok, ezért százalékosan viszonylag magas díjat kell elvonni tőlük. Mivel a futamidő alatt már nem kell a garantált alapokhoz hozzányúlni, ezért ezek valójában nem is klasszikus vagyonkezelői termékek, hanem sokkal inkább strukturált kötvény formájában lehet őket költséghatékonyan kialakítani.
Összességében a garantált alapok valóban nem olcsók. Egy jól teljesítő piacon ugyanazt a hozamot más metódusokkal sokkal olcsóbban érheti el az ügyfél. A költségek és a hozamok összevetése alapján nem a legkedvezőbb kombináció – szokta állítani a garantált alapok szakmai ellenzéke. Azokon a piacokon, ahol a termék egyszerű, hazai kötvény- és részvénypiacon, vagy azokon a piacokon, ahol a befektetési időtáv alatt alapvetően emelkedésre számítunk, nem érdemes a hozam egy jelentős részéről lemondani, mert olyan „védettségért” fizetünk, ami érdemben megnyirbálja nyereségünket.
