Az angol Blacksmith Intézet felmérése szerint Csernobil a negyedik a világ legszennyezettebb térségei között. A második helyezett indiai Sukindában több mint 2,5 millió ember életét veszélyezteti a bányászat és az ércfeldolgozás során a talajba, a talajvízbe és a levegőbe kerülő többféle mérgező nehézfém. A lista további helyeit kínai, indiai, oroszországi, ukrajnai, zambiai és perui területek foglalják el vegyi, bányászati és fémipari eredetű szennyezések miatt.
Magyarországon még nem készült hivatalos szennylista, a nem hivatalos toplistákat a környezetkárosítás kiterjedtsége és a mentesítés becsült költsége alapján szokták felállítani. Ezen az alapon a legszennyezettebb vidéknek a magyar Duna-szakasz tekinthető. A folyam a WWF adatai szerint a tíz legveszélyeztetettebb élő folyó egyike a világon. A problémák többsége a Pozsony és Belgrád közötti folyószakaszon, vagyis nagyrészt magyar területen tapasztalható.
Helye van a listán a Sajó völgyének, ahol az ipari szennyezés határozza meg a környezet állapotát. A térségben négy erőmű, két cementgyár és több kohászati, gépgyártási, bányászati üzem is található, s itt működik a hazai vegyipar három jelentős gyára is. A legszennyezettebb vidékek közé tartozik Dunaújváros és környéke, ahol a kohászati és a kapcsolódó üzemekben évente tízezer tonna szilárd, por, iszap vagy folyadék állapotú veszélyes hulladék keletkezik.
„Versenyen kívül” érdemes megemlíteni, hogy a legnagyobb kiterjedésű – és a Duna után a legdrágábban megtisztítható – szennyezett zónát a MÁV vonalhálózata jelenti. Eebbe a körbe 67 különálló, jórészt olajszármazékokkal és vegyszerekkel átitatott talajú terület tartozik.
