Zsebre megy című sorozatunk a személyes pénzügyekkel foglalkozik minden második csütörtökön. Két hét múlva a torzításokról írunk.
A részvényekbe fektető tőzsdézők jellemzően valamilyen gazdasági trendben hisznek, vagy az adott vállalatban bíznak. Azért vesznek részvényeket, hogy azokkal árfolyamnyereséget érjenek el, esetleg osztalékbevételt realizáljanak. Vannak azonban olyan specialisták, akiket alapvetően nem érdekel, hogy a megvett vagy eladott részvény mögött álló vállalat fundamentális hogyan teljesít, őket elsősorban az érdekli, hogy az adott papírban legyen mozgás, vagyis az árfolyam sokszor és nagyot változzon.
A daytrade költségei
A klasszikus brókercégek számlát vezetnek ügyfeleiknek, akik az ott elhelyezett összeg erejéig részvényeket tudnak adni-venni, a megbízások után pedig a brókercég jellemzően a vásárlási érték 0,2-1 százalékát kitevő megbízási díjat számol fel. Egyes szolgáltatók azonban egészen más (jóval kedvezőbb) feltételekkel engedik ügyfeleiket üzletelni, például egy 20 dollár értékű részvény 1-2 cent megbízási jutalékért megvehető, ugyanakkor ennél a szolgáltatásnál kikötik, hogy az ügyfelek csak a kereskedés nyitása és zárása között, azaz „napon belül” rendelkezhetnek részvénypozíciókkal. Mire bezár a tőzsde, minden pozíciót le kell zárni.
Alacsony kockázat
Miért mernek a szolgáltatók hitelezni a daytradereknek? Nézzünk egy példát! Az ügyfél kétmillió forint pénzösszeg elhelyezésével számlát nyit. Majd azt a megbízást adja brókerének, hogy ebből annyi Molt vegyen, amennyit csak bír. A Mol éppen 25 ezer forint, vagyis 80 darab megvételére lenne elegendő a pénz. A szolgáltató azt mondja azonban, hogy ötször annyi Mol megvételét is engedélyezi, feltéve, ha az ügyfél a nap végére zárja pozícióit. Így ügyfelünk 400 Mol boldog tulajdonosa lett pusztán kétmillió forint saját erőből. A brókercég kockázata limitált. Ha a Mol nagyon durván esik napon belül, egészen 23 ezer forintig, ami egészen kivételes napon belüli elmozdulásnak számít, akkor ügyfelünk 400 részvényen bukott, részvényenként kétezer forintot, ami összesen 800 ezer forint veszteség. Súlyos veszteség, nem vitás, hiszen befektetésének 40 százalékát elbukta egyetlen nap alatt, de a kétmillió forintos letétből bőven futja erre, a brókercég pénze még ekkora napon belüli elmozdulásnál sem volt veszélyben.
Az ilyen üzletelésnek nemcsak sokkal alacsonyabb a díja, de további kedvezményként az ügyfelek tőkeáttétellel is vásárolhatnak; úgynevezett lombardhitelt kaphatnak. Ebből több részvényt vehetnek meg napon belül, mint amennyi pénzük van a szolgáltatónál. Az ilyen brókercégek azért mernek hitelezni ügyfeleiknek, mert jó eséllyel valószínűsítik, hogy napon belül nem képes annyit változni egy részvény ára, hogy az ügyfél ne tudja teljesíteni kötelezettségeit. Éjjel sok minden történhet, egy távoli tőzsde bukása miatt, akár sokkal lejjebb is nyithatnak a piacok, de a daytrader nyugodtan alszik, éjszaka nincsen nyitott ügylete.
Mit figyeljünk?
A daytrade üzletkötések olcsók, de nem költségmentesek. Éppen ezért a daytradernek vesztesége keletkezik abból, ha megvesz és elad egy részvényt napon belül, miközben annak nem mozdul el az árfolyama. A sikeres daytraderek volatilis (változékony árfolyamú) részvényeket keresnek, számukra a gyorsan és gyakran változó kurzusú részvényekben rejlik az üzlet. Az első részvény-kiválasztási szempont a mozgalmasság, ami három szempontot is jelent egyszerre.
Egyrészt sok legyen az üzletkötés az adott részvényre, legyen állandóan „élet” a kereskedésben. Másrészt nagyokat változzon az árfolyam napon belül. Végül lehetőleg legyen minél kisebb a részvény árfolyama, hogy sok részvénnyel lehessen megjátszani a mozgást egy adott összegből. A jó részvényre tehát sok üzlet születik és árfolyamához képest napon belül nagy a kilengés. Az előbbi információk számadatok, chartok követéséből nyerhetők ki, függetlenek az adott részvénytársaság működésétől.
Alapdolgokra is figyeljünk!
Azt mégsem lehet kijelenteni, hogy a részvény alapvető információit sem érdemes figyelni. Ha például azért változott nagyot megelőző nap a részvény árfolyama, mert szelvényvágás volt és kikerült a részvény árfolyamából az osztalék, esetleg „split” történt, azaz egy részvényt több részvényre apróztak fel, akkor volt oka a nagy árfolyamváltozásnak, ami nem feltétlenül folytatódik. Ha reggel remek gyorsjelentést tett közzé a részvénytársaság, akkor pedig nem érdemes áresésre játszani, sokkal valószínűbb, hogy a befektetők inkább felfelé húzzák majd a részvényt.
Alapvetően azonban nem a cégek fundamentumaira, hanem a részvénypályára és az ajánlati könyvre érdemes figyelni. Utóbbiban látható, hogy milyen áron és mekkora mennyiségre vannak eladók/vevők egy adott részvényre. Daytradelni viszont többféleképpen, több irányba is lehet, egyáltalán nemcsak egy adott részvény napon belüli áremelkedésével lehet profitot elérni, hanem az esésből is. Lehetőség van arra, hogy a napon belüli üzletkötéseknél előbb adjunk el egy még nem is birtokolt részvényt és csak később vegyük meg, ezzel lenullázva pozíciónkat. Ezt nevezik shortolásnak.
A sikeres daytrade
A daytrader eredménye sok üzlet együttes sikerén múlik. Éppen ezért neki stratégiát kell választani. Általában a daytraderek sokkal több üzletet kötnek, mint más tőzsdei befektető, gyakorlatilag egész nap adnak-vesznek. Ezért vagy arra kell törekedniük, hogy több legyen a nyereséges üzlet, mint a veszteséges, vagy arra, hogy a nyereséges üzleteken több legyen a nyereség, mint a veszteségeseken a veszteség, Arra azonban nem célszerű törekedni, hogy egyáltalán ne legyenek veszteséges üzleteink, mert az legfeljebb az évente egy papírra tevő hosszú távú befektetőknek sikerülhet.
Tanácsok
Határozzunk meg előre rögzített kiszállási pontokat, és azokat tartsuk is be!
A sikeres daytrade titka: legyünk nagyon fegyelmezettek!
Bár a daytrader nem a cég működését figyeli, az alapvető társasági eseményekkel legyünk tisztában!
Olyan részvénnyel daytradeljünk, amelyikben az árfolyamhoz képest nagyok a napi árelmozdulások!
A veszteséges üzleteket nem lehet kikerülni, törekedjünk inkább arra, hogy a nyereséges üzletek nyeresége nagyobb legyen, mint a veszteséges üzletek vesztesége!
Célszerű pontos kiszállási pontokat meghatározni, amelyeket azután be kell tartani, akár a szájunk íze szerint alakul a piaci mozgás, akár nem, de úgy érdemes belőni a kiszállási pontokat, hogy kisebb veszteséget viseljünk el, mint amekkora nyereséget elvárunk. Ha veszünk egy 900 forintos Magyar Telekom-részvényt és elhatározzuk, hogy 880 forintig vállaljuk az áresést, illetve 950 forintnál megelégedünk a profittal, akkor ehhez tartsuk is magunkat.
Figyelem, ez nem lesz könnyű, hiszen rengeteg kísértés lesz, esésnél bízhatnánk abban, hogy „majd visszakorrigál” a rosszul meghatározott pozíció, emelkedésnél pedig akár az is előfordulhat, hogy megörülünk a nyereségnek, és hamarabb kiszállunk. De az is, hogy mohóvá válunk és a célnyereség után is benne maradunk a pozícióban, mert úgy érezzük, hogy még több van a papírban. Ezek a gondolatok ugyan akár egyedileg be is jöhetnek, de alapvetően a daytrader életében a vak hit és a mohóság egyaránt rossz eredményhez vezet.
