Az elemzők 8 százalékos 12 havi inflációt vártak. Augusztusban a szezonálisan kiigazított „alapdrágulás” 0,4 százalék volt, a maginfláció 2005 augusztusához viszonyítva 5,4 százalékot tett ki. Az év első nyolc hónapjában 8,5 százalékkal emelkedtek az árak.
A fogyasztói árak júliusban stagnáltak júniushoz képest, és 8,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Tavaly augusztusban a fogyasztói árak stagnáltak júliushoz képest, és 3,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.
12 hónap alatt, 2006. augusztushoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 10,9 százalékkal emelkedtek.
Harmadával drágult a liszt
Ezen belül jelentősen drágult a liszt, 33,2, a tojás 18,3, a baromfihús 18,2, a péksütemények 17,5, valamint a kenyér 17,3 százalékkal.
A háztartási energia átlag feletti 31,0 százalékos áremelkedésén belül a vezetékes gáz 52,3, a távfűtés 40,6, az elektromos energia ára 21,2 százalékkal nőtt.
A szolgáltatások átlagot meghaladó 8,5 százalékos áremelkedésén belül a csatornadíj 16,3, a szemétszállítási díj 15,3, a vízdíj 12,7 százalékkal drágult.
Átlag alatti áremelkedés volt tapasztalható a szeszes italok, dohányáruk (7,0 százalék), valamint az egyéb cikkek (1,9 százalék) esetében. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0,8 százalékkal, a ruházkodási cikkekért 0,6 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint 2006. augusztusban.
Ellentétes hatások alakítják az inflációt
A most közzétett augusztusi inflációs adat alapvetően nem változtatja meg a várakozásokat, így szeptembertől egymással ellentétes hatások alakítják az inflációt – derül ki a Takarékbank elemzéséből. Egyik oldalról kiesik a bázisból a tavalyi áfaemelés és hatósági áremelések (elsősorban a gázárkompenzáció csökkentése) hatása, ami önmagában mintegy 2,5 százalékponttal csökkentené az inflációt, azonban a dezinflációt akadályozza az élelmiszerek elkezdődött és várt árrobbanása, amelynek mértéke még sok bizonytalanságot jelent. Szeptemberre 6,3 százalékos, decemberre 6 százalékos infláció várható, a jövő évi átlagos infláció valamivel meghaladhatja a 4 százalékot.
Amennyiben a piacok megnyugodnak, valamint a kockázati felár csökken, a MNB már szeptemberben is vághat kamatot, amennyiben nem, a következő vágás októberben várható, amit az élelmiszerárak miatti inflációs kockázatok szeptemberi megjelenése is indokolna.
