Hozzátette: az Európai Unióban Magyarország volt az első, amely már pályázatot is ki tudott írni, mégpedig rögtön gazdaságfejlesztési programokra, miközben van uniós ország, amelynek még a nemzeti fejlesztési programját sem fogadták el. Mint mondta, ebben része van annak, hogy a tervezést sikerült „nagyon korrekt, tisztességes párbeszédre alapozni”, s konszenzust kialakítani.
„Jól látszik, hogy amikor az élet valóságos dolgairól van szó, a közösség érdekeiről van szó, a helyi politikusok pontosan tudják, hogy az okos párbeszéd és az okos megállapodás viszi előre a térséget” – hangsúlyozta a kormányfő.
„Ahol van következménye egy megállapodás elmaradásának, ahol gyorsan tudják az emberek ellenőrizni, ki is állt a jó oldalon, ott már csak kényszer, hogy az okos szavak erősebbek legyenek, mint az esetleges politikai indulatok” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc. Hozzátette: „csak fejlesztésből, csak beruházásból lehet új értéket teremteni”.
Mint mondta, az év végéig egymás után hirdetik meg az új fejlesztési programokat – a munkahelyteremtéstől, a közoktatás megújításán a kis-és közepes vállalkozások támogatásáig -, amelyekre csak ebben az időszakban mintegy ezer milliárd forint lesz fordítható.
Kérdésre válaszolva elmondta: ebben a folyamatban „Brüsszel jó partnerünk volt.” A vele való együttműködés „a jóhiszeműségen és a szakmai partnerségen nyugodott.”
