Szombaton száz magyar üzletember, cégvezető társaságában Kínába utazik Gyurcsány Ferenc a magyar évad megnyitására, s hamarosan szintén száz kínai üzletember érkezik hazánkba, feltérképezni a lehetőségeket. Ahogy Huszty Andrástól, a magyar-kínai gazdasági kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízottól lapunk megtudta, többségében termeléssel foglalkozó vállalkozások vezetői érkeznek hazánkba, de természetesen a kereskedők sem fognak hiányozni. A megbízott úgy véli, a mostani látogatás után több száz, akár ezer további kínai cég megjelenése várható, de egyelőre lehetetlen megjósolni, hogy tényleg „kinövik-e magukat a lehetőségek”. Ami biztos, hogy kínai vállalkozások (nem kiskereskedők) 168 ezer négyzetméternyi irodahelyiséget bérelnek ki, ami akár jelzésértékű is lehet abból a szempontból, hogy Magyarország Európában vagy a kelet-közép-európai térségben ténylegesen bázisává, logisztikai központjává váljék a kínai vállalkozásoknak, áruknak, szolgáltatásoknak.
Korlátlan lehetőségek
Magyarország alapvető nemzeti érdeke, hogy minél több területen és minél mélyebben kapcsolódjon a robogó kínai gazdasághoz, fejlődéshez – ezt már Dessewffy Tibor, a DEMOS Magyarország elnöke fejtegette lapunknak. Most már nem arról szól a történet, hogy egy mamutgazdaság miképpen kapcsolódik be a globalizált világba, hanem arról, hogyan alakítja át a globalizációt Kína – magyarázta a kutató. (1973-ban a világ GDP-jéből Kína 4,6 százalékkal részesedett, 2006-ban 15,5 százalékkal – a szerk.)
Páratlan növekedés (Fotó: MTI/EPA)
Felvetésünkre, hogy az eddigi nagy nekibuzdulások – például, hogy Taszár lesz a kínaiak európai logisztikai központja – mind hamvába holtak, Dessewffy Tibor úgy fogalmazott: túlzás lenne csak sikertelenségről beszélni. Szerinte tény, hogy messze nem töltjük ki a lehetőségek terét, de számos előrelepés is történt, melyekben állítása szerint Medgyessy Péternek komoly érdemei vannak. Ilyennek nevezte, hogy 2004 nyara óta menetrendszerű légijárat közlekedik Budapest és Peking között (Hainan légitársaság), kínai iskola nyílt a fővárosban, és logisztikai bázisok is épültek.
Kétségtelen ugyanakkor, hogy a magyar-kínai csereforgalom mérlege igen kedvezőtlen számunkra, tavaly a 762 millió dolláros magyar kivitellel szemben 3856 millió dolláros kínai behozatal állt. A kutató szerint komoly gond, hogy valójában igen szűk azoknak a magyar termékeknek a köre, amelyekre a kínaiaknak szükségük van.
Dessewffy Tibor a kapcsolatok fejlesztésének szempontjából igen károsnak ítélte azt az időről időre felcsapó populista hullámot, ami a kínaiak nagyobb számú megjelenésével riogatja a hazai közvéleményt. De ez már az általános politikai kultúra problémája – fogalmazott.
