Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának alelnöke a stratégiák megalkotását a jövőben nem hagyná rá minisztériumokra, sem pedig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségre, hanem szerinte erre a célra egy külön intézményt kellene létrehozni. Így nem fordulhatna elő, hogy a gazdasági tárca energiastratégiáját, a környezetvédelmi minisztérium által kidolgozott klímastratégiát, de akár az érvényben lévő hulladékgazdálkodási termékdíjrendszert külön-külön lobbicsoportok érdekei határozzák meg.
Példaként említette a környezetbarát energiaforrásnak számító biomassza fogalmát, amelyet mindkét tárca, sőt támogatási rendszerén keresztül a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium is különböző módon kezel. Utalt arra, hogy mindennek következményeként adott esetben az erdőben energetikai megfontolásokból kivágott fák összességében nem környezeti hasznot hoznak, hanem környezetkárosításhoz vezetnek.
A bizottsági alelnök hangoztatta: a stratégiák megalkotását, azok időről időről végzett felülvizsgálatát az új intézmény végezné az ott dolgozó szakértőivel, akik minden érintett ágazatot képviselnének. Orosz Sándor szerint alkotmányos garanciát is be kellene építeni a rendszerbe, hogy a stratégiák ne essenek a politika áldozatává.
Az Országgyűlés által jóváhagyott stratégiák ügyében ne közvetlenül az Alkotmánybíróság legyen a garancia, hanem az alatti szintként egy tudományos-civil-gazdasági képviselettel bíró testület. Erre a célra megfelelőnek tartja a kormány által már egy ideje létrehozni tervezett fenntartható fejlődés tanácsot.
