A Deloitte Magyarország két kategóriában hasonlította össze az elvonások mértékét a visegrádi munkavállalók esetében. A számításokat 500, illetve 1000 euróra, azaz nagyjából a visegrádi országok havi átlagkeresetére, illetve annak kétszeresére készítette el, a 2007-ben érvényes adójogszabályok figyelembevételével, egy kétgyermekes család egyik keresőjére vetítve. A táblázat a nettó jövedelmek összehasonlítását tartalmazza.
„Amint a táblázatból is látható, a százalékban mérve hasonló társadalombiztosítási járulékterhelés ellenére jelentős eltérések keletkeznek az adórendszerek különbözősége (az adóalap számítása, az alkalmazott sávok száma, szélessége, az adókulcsok mértéke, illetve a családi kedvezmények) miatt. További érdekesség, hogy Csehországban 2008-ra olyan adóreform bevezetését tervezik, amely a munkáltatók összköltségének változatlanul hagyása mellett, a speciális családi kedvezmény következtében jelentős nettó jövedelemnövekedést eredményezhet az adózó magánszemélyek szintjén” – kommentálta a táblázatot Ágoston Katalin, a Deloitte Magyarország adóosztályának menedzsere.
Az adatokból az is kiderül, hogy az alacsonyabb jövedelműek esetében Lengyelországon és Magyarországon a legmagasabb az elvonás mértéke, míg Szlovákiában a legalacsonyabb. Azonban a cseh adóreform után az átlagkeresettel rendelkezők elvonás helyett azzal szembesülhetnek, hogy a speciális családi kedvezmények miatt nettó keresetük meghaladja bruttó keresetüket. Az átlag kétszeresét keresők esetében persze már látható lesz az elvonás mértéke, de a cseh munkavállaló még így is hozzájut bruttó bérének 88,39 százalékához, míg a magyaroknak meg kell elégedniük annak 57,2 százalékával.
