120 milliárdot hozott a Hankook
A két lépcsőben összesen több mint félmilliárd euróra (mintegy 136 milliárd forintra) tervezett beruházás tavaly nyáron indult, 26 milliárd forintos állami támogatással (ebből 360 milliót tett ki a munkahelyteremtő forrás). Az első lépcső jövőre készül el teljesen. „Akkor 5 millió darab, 2010-re, a második ütem végére pedig már 10 millió darab, személyautókhoz és kishaszon-járművekhez való gumiköpeny készül majd, 90 százalékban az EU piacára; addigra 1508-an dolgoznak majd a gyárban.
A Hankook Tire Magyarország Kft. Dunaújváros határában álló, közigazgatásilag Rácalmáshoz tartozó üzemében 890-en dolgoznak jelenleg. Közülük 450-en két budapesti, illetve egy dunaújvárosi munkásszállón laknak, és a cég költségén utaznak naponta a gyárba. Céges juttatás a napi egyszeri meleg étel, és a közelről bejáróknak a benzinpénz is, mégis nehéz volt munkásokat találni. Az álláshirdetésekre kevesen jelentkeztek, végül az országos toborzóba a munkaerő-kölcsönző cégeket is bevonták. Az utóbbiakhoz felvettek 6 hónap zökkenőmentes munka után kerülhetnek át a Hankook állományába – olvasható a Figyelő csütörtökön utcára kerülő számában megjelent, gumigyárról szóló riportban.
A Hankook inkább csak huszon-, legfeljebb harmincegynéhány éves dolgozókat vesz fel. Nehéz is volt megtalálni a megfelelő embereket, mert itthon ebben a korosztályban ritka a gumigyártáshoz értő érettségizett. A cég így jobb híján maga neveli ki a munkatársait. A tavaly felvettek zöme, akikkel tanulmányi szerződést is kötöttek, 2–5 hónapos kiképzésen vett részt a Hankook két dél-koreai gyárában és kutató-fejlesztő központjában.
Már pontosan fizetnek
„Késnek a bérek kifizetésével; rosszul, vagy egyáltalán nem számolják el a túlórát; a 6 munkanap majd 2 szünnap munkarend pedig idegen a hazai gyakorlattól” – veszi számba a munkaügyi problémákat Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének alelnöke a lapnak. A legfájdalmasabbnak mégis azt tartja, hogy nem fogadják el a bejegyzett gumigyári szakszervezetet. A kirúgástól félő dolgozókat kérdőre vonják, tagjai-e az érdekképviseletnek.
Ludmann Lászlót, a Hankook Tire Magyarország szóvivőjét szemlátomást nem érték készületlenül a vádak. „A munkaidő-nyilvántartási rendszer tökéletesítésével és a belső kommunikáció hatékonyabbá tételével a Hankook Tire Magyarország Kft. az augusztus 10-éig átutalt júliusi fizetéseket pontosan rendezte, ezzel kijavítva a bérszámfejtési rendszerben korábban felmerült problémákat. Augusztus 16-ával pedig az üzem átállt az 5+2-es műszakrendre” – replikázik a szóvivő a Figyelőnek.
1500 ember dolgozik majd a gyárban (Fotó: MTI)
A közlemény ízű mondat magyarázatra szorul. A fizikai dolgozóknak a Hankooknál ugyanis utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10-én adják a fizetést, de az irodaiak májusig, a tárgyhó 21-én kapták meg a pénzüket. Azóta egységes lett az utólagos, 10-i fizetésnap, de az átállás nem volt egyszerű.
Még törvényes a technológia
Ám nem csak a szakszervezettel gyűlt meg a Hankook baja. Hiába ígérte Suh Seung Hwa, a cégcsoport elnöke, hogy az első Ázsián kívüli gyáruk minden uniós előírást teljesítő, ultramodern üzem lesz, a cég a zöldekkel is vitába bonyolódott. Még csak az engedélyezés fázisában volt a gyár, a Levegő Munkacsoport máris arra akarta rábírni a beruházót, hogy eleve ne is használja azokat a magas „poliaromás szénhidrogén, azaz PAH” tartalmú lágyító anyagokat, amelyeket amúgy az EU csak 2010-től tiltott meg az uniós gumigyáraknak.
Az éppen a beruházás lázában égő koreai cégvezetők akkor ugyan belementek a megállapodásba, de mint később kiderült, csak részben tudják betartani az önként vállalt korlátozást. Egyelőre marad a PAH, ami miatt a környezetvédők ismét kiásták a csatabárdot. Bár a bíróság – az érvényes uniós szabályok értelmében – nem marasztalta el a gyártót, a viharos egyeztetés folytatódik a Levegő Munkacsoporttal.
Folytatás a következő oldalon! Kattintson a lenti címre!
—-Kulcs már rosszul járt—-
Az viszont már a legpesszimistább szemlélőket is meglepte, ahogyan a gyártól alig 6 kilométerre lévő Kulcs község polgárai rátámadtak a koreai cégre. A gyártól autóval alig 5 percre, a Duna partján fekszik a település, amely a már messziről látható szélerőműről híres; a Hankook-affér is e létesítményhez kapcsolódik.
A Hankook 6 milliárd forintos beruházási program részeként akart lakóparkot építeni a dolgozók egy részének. Cserébe nemcsak biológiai szennyvíztisztítót, hanem „3 csillagos rekreációs és szórakoztató központot” és tornatermet, közösségi házat, utat létesített volna. A telket nem is az önkormányzattól, hanem egy kft.-től vette volna meg. A lakópark miatt viszont 30 méterrel arrébb kellett volna telepíteni a falu szimbólumává vált szélerőművet.
Török Zoltán kulcsi jegyző nehezen emészti meg az eseményeket. „Nem vagyok a multik híve, de a Hankookot annyit támadták, hogy az már elképesztő.” Az ellenzéknek vörös posztó a cég, mert Kóka János gazdasági miniszterhez kötik a beruházást. A jegyző szerint ezért vádolja a jobboldali sajtó, hogy „nem keresztényi a munkarend”, ha hétvégén is dolgozni kell. Török Zoltán szomorúan tapasztalta, miként borította fel a falu békéjét a politika. „Először 800 borsodi roma betelepítésétől, majd koreai tömegektől, végül szlovák vendégmunkásoktól rettegtek ugyanazok, akik amúgy a határon túli magyarokért aggódnak” – idézi fel a küzdelmet a Figyelőnek.
Azt még érti, hogy a helyi boltosok féltek a beérkező konkurenciától, de hogy az E.ON tulajdonában lévő szélkerék-üzemeltető „fúrja majd meg” a népszavazási kezdeményezéssel a falu fejlődését ígérő lakópark építését, azt álmában sem gondolta volna. „Magyar betegség; ha valaki egy kicsit ki tud emelkedni a vízből, a többi inkább visszahúzza, megfojtja” – füstölög a jegyző.
(A Figyelő csütörtöki számában megjelent riportból kiderül az is, hogy miért tartják jobbnak a dolgozók a Hankook üzemét az esztergomi Suzuki-gyárnál, és hogyan kezeli a cég saját hazájában a szakszervezeteket.)
