Zsebre megy – Ha esnek a hozamok

Hossz és bessz, e két francia kifejezéssel szoktunk röviden egy értékpapírpiac emelkedésére (hossz) vagy lejtmenetére (bessz) utalni. Egy, a magyar befektetési kultúrát felmérő kérdőíves megkérdezés tanúsága szerint sokkal többen gondolják azt, hogy az állampapírpiacon a hozamesés a bessz szinonimája, mint azt, hogy a hozamesés a hossz-szal egyenlő. Pedig tévednek, a hozamok esése tekinthető hossznak, ez jelent a befektetőknek árfolyam-emelkedést.

Hozam és árfolyam

A hozamok és az árfolyamok közötti összefüggést talán a legjobban a diszkontkincstárjegyek példáján lehet megérteni. A diszkontkincstárjegyek elnevezésükhöz méltóan diszkontáron kerülnek forgalomba, és lejáratkor fizetnek száz százalékot. Például, ha egy tízezer forintos egyéves diszkontkincstárjegy 9091forintba kerül a kibocsátáskor, akkor azt mondjuk, hogy a kibocsátási árfolyam 9091 forint, a hozam pedig 10 százalék. Ha ugyanis 9091 forintot 10 százalékos kamattal befektetnék egy évre, akkor pontosan tízezer forintot kapok a lejáratkor. 9091*1,1=10 000.

Képzeljük el, hogy a kibocsátást követő napon hirtelen esni kezdenek a hozamok az állampapírpiacon. Természetesen ilyen mértékű hozamesés nagyon ritka, de a példa kedvéért a 10 százalékos hozam, másnap essen le 8 százalékra. Ha ezen a napon bocsátanak ki egy tízezer forintos diszkontkincstárjegyet, akkor ennek a kibocsátási árfolyama 9259 forint lesz. Nyolc százalékos hozamszint mellett a befektetőknek 9259 forintot ér meg az, hogy az állam egy év múlva tízezer forintot fizet nekik. 9259*1,08=10 000.

Hozampélda

Hozam és árfolyam (egyéves, 10 ezer forint névértékű DKJ)

Névérték Hozam (%) Árfolyam (forint)

10000 4 9615
10000 6 9434
10000 8 9259
10000 10 9091
10000 12 8929

Forrás: FN.hu

Mi előző nap tíz százalékos hozamszint mellett még 9091 forintért kaptuk meg az egy évvel későbbi tízezer forintos fizetési ígérvényt. Az egy évvel későbbi tízezer forint azonban ma már 9259 forintot ér, vagyis egyetlen nap alatt a diszkont kincstárjegyünk árfolyama 1,85 százalékkal megnőtt, ami remek nyereség. Ez az állampapírpiaci hossz.

Praktikusan

Ezt az alapvető összefüggést, vagyis azt, hogy a kötvénypiacon a hozamesés árfolyam-emelkedéssel jár, érdemes rögzíteni. Nem fog bennünket akkor olyan félreértés érni, amire a befektetési alapkezelő cégek munkatársai gyakran panaszkodnak.

Ha a piacon a hozamszint 8 százalékról 10 százalékra emelkedik, akkor a kötvényalapok nettó eszközértéke (vagyis az árfolyama) csökken. Az előző példa kedvéért az éves diszkontkincstárjegy egyik nap még 9259 forinton van a portfóliónkban, másnap már csak 9091 forinton. Az ügyfelek azonban ezt nem értik, az állampapírok már egy hónapja nem 8, hanem 10 százalékot fizetnek egy évre, a befektetési alap mégsem termelt semmi hozamot az ominózus hónapban. Sőt sebeit nyalogatja, a veszteségek után próbálja behozni magát. Igen, ez így van, hiszen a portfólióban szereplő állampapírokat, kötvényeket, az árfolyamuk alapján kell értékelni, ez pedig hozamemelkedés esetén csökken.

Nem az a megoldás azonban, hogy ilyenkor gyorsan értékesíteni kell a befektetési jegyeket, mondván ezek nem termelnek hasznot, hiszen ilyenkor a múlttal már nem tudunk mit kezdeni, a rossz időszakot már elszenvedtük, viszont a jövőre nézve évi 6 százalék helyett, évi 8 százalék a hozamígéret. Ezt azonban az is megkapja, aki éppen akkor vesz befektetési jegyet, és nem szenvedte el a megelőző hónap hozammentességét. Ha a hozamemelkedés és árfolyamesés előtt adtuk volna el a befektetési jegyet, majd azt követően visszavásároltuk volna, különösen jól járunk. Egyszóval az állampapírpiaci befektetéseinket, a kötvényalapjainkat nem hozamemelkedés után érdemes értékesíteni, hanem akkor, amikor úgy érezzük, hogy hozamemelkedés várható a piacon.

Ami nagyon fontos az állampapírpiacon:

• A hozamesés árfolyam-emelkedéssel jár

• A hozamemelkedés árfolyameséssel jár

• Ha már rendelkezünk állampapírral, akkor hozamesés után adjuk el, főleg, ha utána közeljövőben hozamemelkedésre számítunk

• Ha még nem rendelkezük állampapírokkal, akkor hozamemelkedés után érdemes vásárolni, főleg, ha utána közeljövőben hozamesésre számítunk

Folytatás a következő oldalon! Kattintson a lenti címre!

—-Pozíció nélkül—-

Az eddig emlegetett hossz kifejezést olyan befektetők szemével néztük, akiknek már van állampapírjuk, vagy más kötvényük. Természetesen, ha még nem rendelkezünk egyéves diszkont kincstárjeggyel, csak szeretnénk venni, akkor jobban járunk, ha magasabb hozammal, példánk szerint még 10 százalékkal megvesszük azt, hiszen így ennyiért dolgozik a pénzünk egy évig. Ha viszont a hossz után már csak 8 százalékos hozammal, akkor 8 százalékon. Nincs ebben semmi ördöngösség, a részvénypiacon is az nyer többet, aki még a hossz előtt, nyomott áron tud venni részvényt.

A részvények és a kötvénypiaci hozamesés

Amikor a kötvénypiacon 10 százalékról 8 százalékra esik a hozamszint, annak a részvénypiac is örül. Gondoljuk csak át, a kötvények és a részvények egymással versenyeznek a befektetők kegyeiért. Azok a termékek nyernek, amelyek ugyanakkora kockázat mellett magasabb hozamot ígérnek, vagy amelyeknél ugyanarra a hozamra alacsonyabb kockázat mellett, vagyis biztonságosabban lehet számítani. A befektetők egy adott része úgy gondolja, hogy 10 százalékos állampapírpiaci hozam mellett neki megéri az állampapírpiac biztonsága, nem merészkedik a kockázatosabb részvénypiacra. Ha azonban a kötvénypiac már csak 8 százalékot ígér, biztosan lesznek olyanok, akik átlépnek a részvénypiacra, mondván a 8 százalékkal nem elégedettek, inkább vállalják a részvénypiac kockázatosságát, de nagyobb hozamot szeretnének.

A részvénypiacra új pénzek jönnek át a kötvénypiacról, az új vevők túlkeresletet okoznak, az árak emelkednek. Alapvetően tehát a kötvénypiaci kamatesés részvénypiaci áremelkedéshez is vezet. Természetesen a logika fordítva is igaz. Ha 10 százalékról 12 százalékra emelkedik az állampapírpiaci hozamszint, akkor biztosan lesznek olyan részvénypiaci befektetők, akik úgy vélik, hogy számukra a 12 százalék már vonzó, feladják részvénypozícióikat, és állampapírt vesznek. A részvényeladások részvénypiaci áreséshez vezetnek. Innen pedig lassan beáll egy egyensúly, hiszen a kötvénypiaci túlkereslet ismét áremelkedéshez és így hozameséshez vezet a kötvénypiacon. Megint megfordulhat a tőkemozgás iránya.