A közlemény szerint a központi kormányzat elsősorban rövid lejáratú állampapírok kibocsátásával fedezte a finanszírozási igényét. A helyi önkormányzatok a hitelintézeti betéteik csökkentésével, értékpapírok kibocsátásával és a hitelintézetektől felvett hitellel fedezték kiadási többletüket. A társadalombiztosítás alapok bevételi többlete a központi kormányzattól kapott hitelek csökkenésében tükröződött, közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett maastrichti adóssága 2007 második negyedévének végén 16.322 milliárd forint volt. Ez az utolsó négy negyedév GDP-jének 65,6 százalékát érte el. Az idén a második negyedévben a szezonálisan nem kiigazított nettó államháztartási finanszírozási igény a GDP 2,9 százalékát, a szezonálisan kiigazított finanszírozási igény pedig a GDP 4,1 százalékát tette ki.
Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége, pénzügyi megtakarítása az idei második negyedévével végződő utolsó négy negyedévben a GDP 2 százalékát érte el. Ezzel folytatódott a másfél éve fennálló csökkenő tendencia. A háztartások pénzügyi eszközei közül a készpénz, a forintbetétek, a befektetési jegyek, az életbiztosítási és a nyugdíjpénztári követelések növekedtek számottevően. Jelentős mértékű volt ugyanakkor a tőzsdei részvények eladása.
Csúcson a devizahitelek növekedése
A kötelezettségek esetében a hosszú lejáratú devizahitelek növekedése történelmi csúcsot ért el – közölte az MNB. A forint erősödése következtében a háztartások devizabetéteinek állománya 8,5 milliárd forinttal, devizahitel-tartozásainak állománya 86 milliárd forinttal csökkent a 2007 második negyedévében.
