Két hónapi embertelen fájdalom és idegeskedés után tudta meg az egyik Baranya megyei kis faluban élő G. Lászlóné, hogy egyre fokozódó arccsonti bántalmait egy gyökérkezelt fog felett növekedő ciszta okozza. Ezalatt hatszor hívták vissza a pécsi rendelőbe, hatszor kellett lerónia a vizitdíjat, eredmény nélkül, mert a röntgen és más diagnosztikai eszközök nem mutatták ki a baj okát. Végül egy rokona által ismert főorvosnál érfestéssel diagnosztizálták a problémát. Azonnal megműtötték, ám másnap hazaküldték, s hat nap múltán rendelték vissza kontrollra. Ehhez képest a beavatkozásról szóló zárójelentésen az szerepelt, hogy végig kórházban kezelték. Nem szólt, örült, hogy véget ért a Canossa-járása, ezért sem adta a nevét a történethez, mindenesetre felállította a maga kórképét: „Az egészségügyi reform azt jelenti, hogy az emberhez csak akkor nyúlnak hozzá rögtön, ha agyvérzése vagy infarktusa van”.
A Markusovszky kórház műtőjében. Szombathelyen még nem adósodtak el, de itt is kezdik felélni a tartalékokat.
TRÜKKÖZÉS. Lapunk információi szerint a hazai fekvőbeteg-intézményekben mára általános gyakorlattá vált, hogy az akut, életveszélyes és onkológiai eseteket leszámítva mindenkit előjegyzésbe vesznek, s több hét vagy több hónap, egyes tervezhető műtétek esetén fél-egy év múltán végzik el a beavatkozást. Ez idő alatt azonban a kezdetben valóban nem súlyos betegek állapota is rosszabbodhat. Erre figyelmeztetett a Balatonfüredi Szívkórház osztályvezető főorvosa: az intézményben minimum egy, de inkább két-három hónapot kell várni az értágító kezelésre. A szombathelyi Markusovszky Kórházban, mint Kőfalvi István intézetvezető főorvostól megtudtuk, a szemészeten mintegy 450 ember vár ellátásra, csípőprotézisre pedig körülbelül 80 beteg vár; az előbbi esetben jövő januárnál, az utóbbiban áprilisnál járnak az előjegyzési naplóban.
Az országban másutt is körülbelül ennyit kell várni, például egy egyszerű mandulaműtétre is. Nevük elhallgatását kérő orvosok számoltak be arról, hogy trükközni kényszerülnek: a súlyos eseteket az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) járó következő havi finanszírozás terhére látják el, mert az elvégezhető beavatkozásokra rendelkezésre álló teljesítmény-volumenkorlát (tvk) már a hónap első harmadánál, felénél kimerül. „A szűkös finanszírozási feltételek szemléletváltásra kényszerítették az orvosokat. Egyszerre kell tekintettel lenniük arra, hogy a beteg ellátása szakmailag még elfogadható legyen, ugyanakkor az intézményt se sodorja adósságba” – érzékeltette Kőfalvi István, milyen keskeny mezsgyén kell egyensúlyozniuk. A főorvos szerint ugyanakkor, ha rosszabbodik egy előjegyzésbe vett páciens állapota, megfelelő szakmai indokkal haladéktalanul előreveszik.
Egy névtelenséget kérő, dunántúli nagyvárosi kórházban praktizáló orvos viszont arról számolt be, hogy a menedzsment tagjai és az osztályvezető főorvosok számára is elsődleges cél a likviditás megőrzése. Az egyedüli fokmérő, hogy ne lépjék túl a tvk-t, így sokszor több hét telik el, mire a tényleges gyógyítás megkezdődik. A kórház egyik páciense azonban elszaladt a városházára, s azzal fenyegetőzött: telekürtöli a médiát, hiszen nem azért fizeti a tb-járulékot, hogy ne végezzék el rajta a műtétet. „A polgármesteri hivatalból felhívták a kórházigazgatót, ne legyen botrány, vegyék előre a férfit” – mesélte az orvos, s hozzátette: a kórházi vezetés még így is örült, hogy tíz betegből csak egy tiltakozott.
PLUSZPÉNZ. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy nincs a rendszerben annyi pénz, amennyi a meglévő kórházak kiegyensúlyozott gazdasági működését biztosítaná. „A kassza elégtelen a feladatok finanszírozására, ezért is szerette volna az egészségügyi kormányzat csökkenteni a fekvőbeteg-intézmények számát, s az ellátást inkább az olcsóbb alapellátás és járóbeteg-szakellátás felé terelni” – magyarázta lapunknak Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke. Erre azonban változatlanul kevéssé fogékonyak az emberek, ráadásul széles körű kampány sem indult a lakosság tudatformálása érdekében, ezért ütközik társadalmi ellenállásba mindenfajta átalakítás. A szaktárca, hogy enyhítsen az ellátási problémákon, július, augusztus és szeptember hónapokra összesen 6 milliárd forinttal emelte meg 82 kórház tvk-keretét, ami azt jelenti, hogy a megnövelt teljesítmény erejéig finanszírozza számukra az ellátást az egészségbiztosító.
A szaktárca júniusban felmérte, mekkora a hazai kórházak adóssága, ezt azonban csak augusztus végén hozza nyilvánosságra. Becsült adatok szerint tartozásuk 25 és 50 milliárd forint között mozog. A Magyar Kórházszövetség úgy tudja, a kórházak kétharmada görget néhány tízmilliótól milliárdos nagyságrendig terjedő adósságot maga előtt. Az MKSZ is készített egy gyorsfelmérést, amelyre a hozzá tartozó 147 intézmény közül 82 válaszolt, s mintegy 70 százalékuk számolt be 30 napot meghaladó tartozásról a szállítói felé. Szakértők szerint, ha nem változik a finanszírozási rend, a még egyensúlyban lévő kórházak is eladósodnak az év végére. Ezt erősítette meg lapunknak a példás gazdálkodást folytató szombathelyi Markusovszky Kórház gazdasági igazgatója, Csuka Lajosné is. Az intézmény közel 800 millió forint szufficittel zárta a 2006-os évet, s a tavalyi többletből fedezték az idei év első hónapjaiban keletkezett hiányt. „Sajnos, a 800 millióból 500-at mára feléltünk, s ha nem változnak év végéig a gazdálkodási feltételek, akkor mi is bekerülünk az adósságot görgető intézmények közé” – mondta lapunknak Csuka Lajosné.
Két hete Pesti Imre, a Fidesz fővárosi szervezetének egészségügyi szakpolitikusa azt jósolta, hogy őszre csődbe megy Budapest valamennyi kórháza. Szerettük volna megszólaltatni, milyen tényekre alapozta állítását, de nem sikerült elérni. Szolnoki Andrea, a Fővárosi Közgyűlés egészségügyi szakbizottságának szabad demokrata elnöke viszont azt nyilatkozta lapunknak, hogy egyetlen fővárosi fekvőbeteg-intézménynek sincs 60 napon túli tartozása, vagy 30 napon belüli 100 millió forinton felüli adóssága.
REVÍZIÓRA KÉSZÜLNEK. Szolnoki nem ért egyet azzal, hogy a szigorú finanszírozási renddel kellene kirostálni a rendszerből a veszteséges intézményeket. Úgy vélekedett, hiba lenne a tvk eszközére bízni a szelekciót, mert nem feltétlenül azok az intézmények halmoznak fel egyre több tartozást, amelyekben nem hozzáértő menedzsment működik, vagy amelyekre nincs szükség. Az SZDSZ-es politikus ezért a közelmúltban levelet írt a szaktárcának, amelyben a finanszírozási rend újragondolását, s a szükségletekhez történő igazítását kérte. Bár választ eddig nem kapott, úgy értesültünk, a minisztérium készül a tvk felülvizsgálatára. Erről egyeztet a kórházszövetséggel is, s az év utolsó hónapjaira ismételten emeli a gazdálkodási keretet.
Az intézmények azonban maguk is keresik a túlélési lehetőségeket. Az azonos régióban lévő kórházak együttműködési megállapodásokat kötnek, speciális szolgáltatásokat nyújtanak, s ezzel igyekeznek pluszbevételekre szert tenni. Másrészt privatizációs hullám van kibontakozóban. A forráshiányos önkormányzatok azon gondolkodnak, hogy magánbefektetőknek adják át működtetésre a fekvőbeteg-intézményeket, például Egerben és Nagyatádon – értesült lapunk.
A nadrágszíj-összehúzásnak mindenesetre makroszinten van eredménye. Az egészségbiztosítási kassza 2007 első félévét 27,7 milliárd forint szufficittel zárta. A Figyelő kérdésére az OEP közölte: az év első felében 2006 hasonló időszakához mérten a fekvőbeteg-ellátásban mintegy 15 milliárd forinttal költöttek kevesebbet.
