Lezuhant egy magyar gyártmányú kisrepülőgép a ballószögi gyártól néhány falura lévő, Bács-Kiskun megyei Bugacpusztán. Egy erdész még felfigyelt Őri Ferenc egy hónapos gépére, amint a tázlári üzletember holland utasával esti sétarepülésre indult, majd a típusra nem engedélyezett műrepülő figurák után eltűnt a fák között. Több, de egymásnak ellentmondó szemtanú is volt, az egyik a motor leállását, egy másik a szárny letörését is látni vélte, ami elég volt ahhoz, hogy az illetékes Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Felügyelete azonnali repülési tilalmat rendeljen el az összes Corvus Corone (a név dolmányos hollót jelent) kisrepülőre. Nem szállhatnak fel, amíg a vizsgálat ki nem deríti, hogy pilótahiba, avagy műszaki, konstrukciós probléma okozta-e a vezető és utasa halálát.
Volt már balesete a több évtizedes rutinnal motoros sárkányrepülőket és az Apollo Fox ultra könnyű repülőket gyártó egri Halley Kft.-nek is: két éve a szlovákiai Turócszentmárton közelében egy Fox összeütközött egy szintén magyar lajstromjelű Stroch ultrakönnyű géppel. A pilótahibából bekövetkezett, két ember halálát okozó baleset azonban nem vetette vissza a Halley értékesítését. Most sem tartanak attól, hogy a Corvusra elrendelt felszállási tilalom rossz fényt vetne általában a magyar gyártásra – ehelyett másra panaszkodnak.
ERŐSÖDŐ VERSENY. „Eddig sem volt túl jó a hazai piac, de most a költségvetési megszorítások miatt még kevesebb gépet rendelnek itthon” – tapasztalja Molnár Zoltán, a Halley Kft. ügyvezető igazgatója. A Nemzeti Közlekedési Hatóság most augusztusban 56 ultrakönnyű kisrepülőgépet tartott nyilván, 6-tal kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. Ha vesznek is, inkább a legolcsóbb külföldi vagy használt kisrepülőket keresik. Óriási a verseny, hiszen nem csak Amerikában, de Nyugat-Európában, továbbá szinte valamennyi környező országban van ebben a kategóriában repülőgépgyártás. A nagy hagyományokkal rendelkező cseh, illetve lengyel versenytársak mellett az uniós csatlakozással immár vámmentesen szállíthatnak a román konkurensek is.
A Halley főleg külföldre, Svédországba, Norvégiába, Görögországba, Franciaországba, Egyiptomba, az Egyesült Arab Emírségekbe, valamint az Egyesült Államokba értékesít. Molnár Zoltán ugyan üzleti titokként kezeli a gyártási darabszámot, de a cég 2004-ben elért mintegy 90 milliós, egy évvel később már 122 millió forintos árbevétele azt mutatja, hogy – egyéb termékek mellett – évi mintegy 30-40 motoros sárkányrepülőgépet és 15 Apollo Foxot adhatnak el.
Ekkora darabszámnál arányaiban többet számít az itthoni eladás, mint a mostani balesetben közvetlenül érintett ballószögi cégnél. A Corvus Aircraft Kft. társtulajdonosa, Gecse Tamás ugyanakkor elégedett a piaccal, a megrendelésekkel. Bízik benne, hogy gépeik átmeneti felszállási tilalma ellenére – ha a baleset utáni vizsgálat gyorsan lezárul – nem lesz kisebb az érdeklődés a „hollók” iránt.
Azt azonban nem tudni, hogy mikor – néhány hét, egy-két hónap, vagy év után – születik meg a hivatalos eredmény, hiszen nincs jogszabályi határidő a vizsgálat befejezésére. Nem is értette a Corvus-gépeket forgalmazó amerikai disztribútor, miért rendeltek el repülési tilalmat, hiszen az Egyesült Államokban mások a szabályok. Ha a típusra kiadják a tanúsítványt a sorozatgyártáshoz, legfeljebb egy lezárt vizsgálat megállapításai nyomán írhatnak elő módosításokat a típuson a gyártónak.
Az eset egyelőre nem törte meg a Corvus Aircraft fejlesztési terveit, amely tavaly vadonatúj, 472,5 kilogramm úgynevezett „felszálló súlyú” (menetkészen, utasokkal együtt ennyit nyomó) ultra könnyű géptípust fejlesztett ki. Az új Corvus Corone engedélyeztetési eljárása a napokban zárul le.
Az amerikai piacra szánják azt a másik, némiképp testesebb, úgynevezett LSA változatot, amelynek már 600 kiló a felszálló súlya. A Corvus egy még nagyobb kategóriájú, 750 kilogrammos (VLA), 5900 köbcentiméteres, 200 lóerős erősített vázszerkezetű prototípussal is kirukkol. A modellváltozatokat az teszi lehetővé, hogy az üvegszálas technikával más-más terhelhetőségű törzseket, szárnyakat alakíthatnak ki. Az immár 50 fős, a negyedik gyártócsarnokát építő üzem egy 4-6 személyes repülő kifejlesztését is tervezi.
A hollószárnyon járó tervekkel szemben a termelés manufakturális a Corvus Aircraftnál. Csak az év vége felé érik el a remélt „heti egy gépes” sorozatnagyságot, részben a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) tavalyi pályázatán elnyert 75 millió forintos támogatással indított fejlesztések révén. Erre főképp azért volt szükség, mert az amerikai, ausztrál motorok és az olasz légcsavarok mellett hazai beszállítókra nem számíthat a Corvus Aircraft; olykor az egyszerű fém részegységeket is a cégnek magának kell elkészítenie.
BŐVÍTÉSI FÁZIS. Az Igazságügyi Minisztérium céginformációs rendszere szerint mintegy 400 millió forint befektetett eszközzel rendelkező Corvus Aircraft termelése mindazonáltal folyamatosan növekszik. A társaság a tavalyi egész éves 110 millió forintos árbevételét az idei első 6 hónap 140 milliós forgalmával már túl is szárnyalta. Sürget az idő, mert a GVOP-pályázattal 2007-re már mintegy 400 millió forint árbevétel elérésére kötelezték a Corvust, amelyet Gecse Tamás szerint – még az átmeneti repülési tilalom okozta piaci zavar ellenére is – tartani tudnak. A társaság megkapta a szükséges ISO 9001 és 14001 minőségbiztosítási tanúsítványt, a termelés növeléséhez megvásárolta a szükséges eszközöket, elkészítette a sablonokat, s új, gyorsabb technológiát vezetett be az üvegszálas szárny és váz hőkezelésére. A jövőre esedékes második műszakkal a duplájára emelkedik a gyártókapacitás.
Az idei, mintegy 15 gép után jövőre így 55-60 Corvus Corone értékesítésével számol a cégvezetés. Nem alaptalanok a tervszámok, mert világszerte szárnyal a kisrepülők piaca. Az amerikai Oshkoshban rendezett idei kisgépes kiállításon például a Cessna az első nap 439 rendelést vett fel. Hosszú távon az európai piac is ígéretes, mert a növekvő nyugati életszínvonallal több vevő számára érhető el az autóáron kínált kisrepülő, amellyel egy szuszra leruccanhat például a német turista Mallorcára, vagy egy svéd amatőr pilóta Olaszországba. A Corvus úgy tudja alacsonyan tartani az árait, hogy nem csak készre szerelt repülőket, hanem egységcsomagban – a motort, a műszeregységet, a szárnyat nem beszerelve – „félkész terméket”, úgynevezett kitet is szállít. Ezt az importőr, vagy más erre jogosított vállalkozás állítja össze kész repülővé. „A megrendelésekkel nincs is baj” – mosolyog Voloscsuk András, a Corvus Aircraft ügyvezető igazgatója. „Amikor egy érdeklődő kereskedő megnézi a gépet, és megismeri a mintegy 15 millió forintnak megfelelő árat, csak azt kérdezi, mikor és mennyit tudunk szállítani.”
