Angliában, Belgiumban és Írországban van hasonló szabályozás. Hasonló tervet jelentett be néhány héttel ezelőtt Angela Merkel német kancellár, aki azt nyilatkozta egy gazdasági lapnak, hogy valószínűleg ősszel törvénytervezet készül a nem kívánt felvásárlások megakadályozása érdekében.
Roland Koch, Hessen tartomány miniszterelnöke a Die Weltnek elmondta, hogy az állami pénzekkel dolgozó alapok elleni védelemről van szó, a magánbefektetőket továbbra is szívesen fogadják. Koch szerint az olyan államok pénzével dolgozó alapok beruházását nehezítenék a törvénnyel, mint amilyen Oroszország vagy Kína, illetve azok vállalatai. Más értesülések szerint a Közel-Kelet állami pénzzel működő alapjai is érintve lennének a vállalatvédelmi törvényben. „Nem azért privatizáltuk például a Deutsche Telekomot, hogy aztán az oroszok államosítsák” – mondta Koch.
A Magyarországon tervezett lépések összefügghetnek az OMV osztrák olajtársaság szándékával, hogy felvásárolja a Molt. Ezt ellenséges kivásárlásnak tekinti a magyar kormány, ezért „meg fogjuk védeni magunkat” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök június végén. Kijelentette: „szeretnék világosan fogalmazni: nem szóbeli intervenciót követtem el, hanem intervenciót fogok eszközölni, aminek tartalmáról egyelőre nem áll módomban részleteket közölni” – emelte ki a kormányfő újságírók előtt.
Kóka János ugyanezen konkrét esettel kapcsolatban hangsúlyozta: Magyarország számára a Mol stratégia jelentőségű cég. Liberális politikusként hisz a tőke szabad áramlásában, de ennek összhangban kell lennie Magyarország és az érintett vállalat stratégiai érdekeivel, amelyeket egyeztetni kell. „Nem hiszek a nemzeti protekcionizmusban, de hiszek Magyarország stratégiai érdekeinek védelmében” – jelentette ki Kóka János.
