A zöldoktatásnak pillanatnyilag nincs kormányzati gazdája: .feladatra a két szakminisztérium 1999-ben létrehozta a Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programirodát (Könkomp). Az erdeiiskola-program finanszírozása azonban tavaly megtorpant, a Könkompot pedig pénzhiányra hivatkozva megszüntették. A gazdátlanság egyik következménye, hogy a korábbi években tanévenként még 150 ezer diákot ma zöldbe küldő erdeiiskola-rendezvényeken az idén már csak 70 ezren vesznek részt, a környezetvédelem iskolai jelenlétének erősítésére nem jut költségvetési támogatás.
Az állam által üresen hagyott területre megkezdett bevonulni a magántőke, aminek előnyei és hátrányai is vannak. Többek között a Coca Cola, a Canon, a Mol, az Ökopannon Kht., az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés támogat rendszeresen, illetve nagyobb léptékben környezeti nevelési kezdeményezéseket. Az előnyök között említhető, hogy a cégek által kiválasztott iskolák, illetve projektek biztos finanszírozási háttérhez jutnak.
Léteznek ugyanakkor kockázatok is, amelyek közül – Szilágyi László, a Hulladék Munkaszövetség szakértője szerint – talán az a legnyilvánvalóbb, hogy a vállalatok megpróbálják befolyásolni, a saját érdekeikhez szabni azt a környezetvédelmi ismeretanyagot, ami a támogatásuk révén jut el a diákokhoz. A zöldek fenntartásokkal kezelik például az iskolai hulladékgyűjtő akciókat, amelyekben végső soron abban versengenek a diákok, hogy az otthonaikban mennyi hulladék képződik.
