A Budapesti Értéktőzsde, a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége (BSZSZ) valamint a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) 2007. július 10-én a kormányfőnek küldött nyílt levélben ötpontos tőzsdeélénkítő csomagot javasolt a kormánynak. Jelen állás szerint a következő pontokról van szó, amelyeket az SZDSZ is támogatna:
1. az ingatlan- és tőkepiac közti szabad tőkeáramlás biztosítása (azaz ne kelljen forrásadót fizetni, ha valaki az ingatlanért kapott ellenértéket nyugdíj-előtakarékossági számlára, hosszú távú befektetési számlára vagy nyugdíjpénztárba fizeti be.)
2. a hosszú távú befektetési számla bevezetése (a számlán 3 évnél tovább tartott tőkepiaci befektetések hozama árfolyamnyereség- és kamatadó-mentessé válik)
3. a részvények és a befektetési alapok adózása közti konzisztencia megteremtése
4. a pénzügy kerüljön be a Nemzeti Alaptantervbe
5. állami vállalatok tőzsdén keresztüli privatizációja
Az ötödik ponttal kapcsolatban Kóka János gazdasági miniszter megjegyezte, hogy az SZDSZ támogatja az Állami Autópálya Kezelő mielőbbi eladását és a Szerencsejáték Zrt. részleges privatizációját is. A párt javasolja a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) 49 százalékának tőzsdei bevezetését 51 százalék állami tulajdon megtartása mellett.
A többiek is
Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke elmondta, hogy a Liberális Gazdasági Tanács meghívását követően konzultálnak a többi parlamenti párttal is. Május elején az MDF és a Fidesz ugyancsak részt vett egy hasonló találkozón, ahol a partnerek ugyancsak egyetértettek abban, hogy kiemelt nemzetgazdasági érdek a még állami kézben lévő tőzsdeképes vállalatok részbeni vagy teljes, tőzsdén keresztüli privatizációja. Akkoriban a potenciális privatizációs slágerlistán a MÁV Cargo Zrt. és az Állami Autópálya Kezelő Zrt. mellett a Magyar Villamos Művek Zrt., a Magyar Posta Zrt., a Szerencsejáték Zrt., és az önkormányzati tulajdonban lévő közműcégek szerepeltek.
Az öt ponttal kapcsolatban Dávid Ibolya közölte, hogy az MDF nyitott a javaslatok megvitatására, és elsősorban azt az elképzelést támogatják, hogy az oktatás részévé váljon a pénzügyi ismeretek elsajátítása, de figyelemre méltónak tartják a többi kérdést is. A Fidesz részéről Varga Mihály expénzügyminiszter és Pelczné Dr. Gáll Ildikó volt jelen az egyeztetésen egy másik időpontban.
Azok a szép napok
A tőzsdén keresztüli privatizáció mellett szól, hogy az elsődleges értékesítést követő pakettek eladása – a múltbeli tapasztalatok alapján – jóval nagyobb bevételhez jutatta az államkasszát a tőzsdén kívüli magánosításhoz képest, állítja Szalay-Berzeviczy Attila.
Az OTP Bank esetében az első, 1995-ös kibocsátást követően két és fél éven belül ötszörösére emelkedett az árfolyam, ami részvényenként ötször nagyobb bevételt jelentett az állami pakett újabb részének értékesítése során. A Mol esetében a tőzsdei megjelenést követő kevesebb mint négy év alatt nyolcszorosára nőtt a csomag értéke, míg az FHB-részvények árfolyama 3 év alatt több mint négyszeresére emelkedett.
Elmaradt az áttörés
A mindenkori kormányok azonban sohasem kezelték helyén a BÉT-et, valahogy mindig a perifériára szorult a teljes gazdaságpolitikát tekintve. Sajnos ez a közelmúltban sem sokat változott, mint azt Szalay-Berzeviczy Attila korábban a FigyelőNetnek elmondta, a tőzsde-kormány kapcsolatának szempontjából nem hozott áttörést a 2006-os év. Igaz, bevezetésre került a tőzsde által kezdeményezett Nyugdíj-előtakarékossági Számla, azonban se a Budapest Airportot, se más állami vállalatot nem hozott a tőzsdére a Gyurcsány-kormány, miközben bevezette a 20 százalékos árfolyamnyereség-adót.
„2004-ben a kormány már megpróbált bevezetni egy 25 százalékos árfolyamnyereség-adót, de azt akkor még sikeresen megakadályozta a szakma. A 2005-ben kötött tőkepiac-élénkítő megállapodásból azonban később kihátrálva, 2006 szeptember 1-től nem a megállapodott 10 százalékos, hanem 20 százalékos árfolyamnyereség-adót vezettek be” – mondta el Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke. Cserébe azt az ígéretet kapta a tőzsde, hogy létrehozzák a hosszú távú befektetési számla intézményét. Ez utóbbival még tartozik a kormány, jegyezte meg –az elnök.
1997 óta nem privatizáltak
Ugyan életbe lépett a tőzsde által 2005-ben javasolt piacélénkítő csomag (NYESZ, középiskolai pénzügyi oktatás, tőzsdei bevezetéseket támogató alap, stb), ám az azóta eltelt idő azt mutatja, hogy további lépésekre van szükség, állítja az elnök. Az állami vállalatok tőzsdén keresztüli privatizálása mindennek az alfája és omegája, állítja Szalay -Berzeviczy. Hozzátette: 1997 óta az állam nem vezetett be egyetlen állami vállalatot sem a Budapesti Értéktőzsdére.
