Gazdaság

Surányi: túl erős a forint

Hazánkban nincsenek meg a szükséges feltételei a jegybank által alkalmazott inflációs célkövetésnek – nyilatkozta a Figyelő csütörtökön utcára kerülő számában Surányi György. A volt jegybankelnök szerint a 250-270 forint közötti euróárfolyam az ideális a gazdaság számára, vagyis a forint most károsan erős. A maastrichti kritériumok rosszak, ezért egy jól fejlődő gazdaságnak nem kell siettetnie az eurózóna-tagságot – véli az elismert közgazdász.

Simor András kitűnő kereskedelmi és befektetési bankár, és adott a lehetősége, hogy a jegybank komoly és tekintélyes vezetőjévé váljon – nyilatkozta a Figyelőnek Surányi György.

A volt jegybankelnök közölte: lényegi változás következett be a fiskális és jövedelempolitikában, a konvergenciaprogram szerint az államháztartás hiánya 12 százalékról visszaesik 3 százalék alá, a reálbérek pedig ebben az évben eddig 7 százalékkal csökkentek. Ha a költségvetés visszaáll a fenntartható pályára, és a bérek növekedése összhangba kerül a termelékenység alakulásával, akkor van tere az infláció valós csökkenésének.

Surányi nem híve az inflációs célkövetés rendszerének

Magyarországon nincsenek meg a szükséges feltételei az inflációs célkövetés rendszerének. Az átmeneti országokban ennek számos feltétele hiányzik. Egy kis és nyitott gazdaságban – mint Magyarország – emellett egyetlen gazdaságpolitikus, ideértve a kamatokat meghatározó Monetáris Tanács-tagokat is, sem mondhatja azt, hogy számára közömbös az árfolyam. Nos, ha az árfolyam nem érdektelen, akkor máris konfliktusba kerülünk az inflációs célkitűzéssel – nyilatkozta a lapnak Surányi.

Cinikus dolog azt mondani, hogy egy olyan országban, ahol az export és az import aránya a GDP 70 százaléka körül van, érdektelen az árfolyam alakulása. A gazdaságban a legfontosabb ár a valuta kurzusa, ez határozza meg a gazdaság működésének keretét. Emellett nagy a külső tényezők hatása: ilyen lehet egy kívülről jövő ár vagy árfolyamsokk, de lehet akár időjárási tényező is. Nagyon nagy a magyar fogyasztói kosárban az élelmiszerek aránya, tartósan magas lehet a maginfláció és a teljes infláció közötti eltérés; a jegybank pedig – ha egyáltalán – csak a maginflációra tud hatást gyakorolni. Ha igaz lenne, hogy az inflációs várakozásokat az árstabilitás közelébe horgonyozták le, akkor arra is magyarázatot kellene tudni adni: vajon miért ugrottak meg – amint azt a jegybank még néhány hete is állította, ezzel indokolva sokáig a kamat szinten tartását – a versenyszférában a nominális bérek? Talán csak nem az inflációs várakozások szabadultak el? – folytatta gondolatmenetét Surányi György.

A volt jegybankelnök bírálta a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikáját. Úgy vélte, hogy a konvergenciaprogram nyomán a gazdaság stabilizálódása lehetőséget adott volna a relatív szigorítás (vagyis az alapkamat szinten tartása – a szerk.) helyett a semleges jegybanki pozíció elfoglalására. Amúgy pedig a múlt év elején – amikor látszott, hogy az infláció ismét felpörög – sokkal előbb és határozottabban kellett volna szigorítani, azaz emelni a kamatokat.

250-270 forintos árfolyam kellene

Hosszú távon egy olyan árfolyam tekinthető józannak – külső és belső pénzügyi egyensúly mellett -, amelyben a reálfelértékelődés nagyjából azonos a termelékenység-különbség arányával. Tehát ha 2-3 százalékkal gyorsabban nő a magyar gazdaság termelékenysége a fő külpiacaihoz képest, akkor 2-3 százalékos reálfelértékelődés lehet indokolt. Rövidtávon a 250 forintnál erősebb és a 270 forintnál gyengébb árfolyam egyaránt súlyos károkat okoz – válaszolta az általa ideálisnak vélt árfolyamra vonatkozó kérdésre Surányi (szerda délután egy euróért 246,90 forintot adtak a bankközi devizapiacon – a szerk.).

Az OECD is készített egy elemzést a sikeres kiigazításokról. Olyan sikeres kiigazítást nem találtak, ahol az első szakaszban a valutaárfolyam durva felértékelődésével ment volna végbe sikeres stabilizáció – tette hozzá a volt jegybankelnök, aki úgy véli: semmilyen szempontból nem helyes az árfolyamot aktívan a versenyképesség javítására felhasználni, viszont az sem igaz, hogy az árfolyam szintje, alakulása, trendje közömbös a versenyképesség alakulásában.

Rosszak a maastrichti kritériumok

A tartós és fenntartható növekedés nem teszi elengedhetetlenül szükségessé az eurózónához való csatlakozást. Mégpedig azért nem, mert az eurózóna játékszabályai speciális esetben megfelelnek egy szolid, konzervatív gazdaság növekedési feltételeinek, de általánosságban ezek a szabályok nem jók. Nem azért, mert túl szigorúak, hanem azért, mert inkonzisztensek. Egy sor olyan tényezőre nem koncentrál a növekedési paktum, amire pedig kellene. Nem foglalkoznak például a külső egyensúly alakulásával, a költségvetési újraelosztás mértékének változásával, a fiskális politika minőségével, a magánszektor pénzügyi megtakarításának alakulásával. Ahol a pénzügyi megtakarítások alacsonyak – és Magyarország ilyen – még szigorúbb fiskális követelményeket is számon kérhetnének. A valóság jóval bonyolultabb a maastrichti kritériumrendszernél – mondja Surányi az eurószkepticizmusát firtató kérdésre.

A közgazdász nem mondott dátumot a közös uniós valuta bevezetésének lehetséges időpontjára. Az interjúban úgy vélte, hogy a valutauniós csatlakozás árnyoldalait is világossá kell tenni, vagyis azt, hogy az euró bevezetése növekedési áldozattal jár, és a felzárkózó gazdaságokban az úgynevezett Balassa-Samuelson hatás következtében szigorú fiskális és monetáris politika mellett is nehéz 3-3,5 százaléknál lejjebb szorítani az inflációt.

(Surányi György Figyelőnek adott interjújából megtudhatja azt is, hogy nem csalódott, amiért a kormányfő nem jelölte ismét a jegybank élére. A közgazdász elmondja azt is, hogy nem volt szerepe a sáveltolásban, amelyet egyértelműen hibás és rosszul kommunikált döntésnek tart.)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik