Az Európai Unió a közösség természeti értékeinek megőrzése érdekében még a ’90-es években hozta létre a Natura 2000 hálózatot, amelybe minden tagország köteles jelölni és bevonni a természetvédelmi szempontból értékes területeit. A bizottság madárélőhely-leltára szerint néhány madárvédelmi szempontból jelentős terület kimaradt a Natura 2000 jelöltek közül, vagy csak részben lett jelölve – írja közleményében a Magyar Madártani Egyesület (MME).
A kékvércse világszerte veszélyeztetett faj (forrás: MME/Tihanyi Gábor)
A bizottság az Európai Bíróságon kezdeményezett eljárást Ausztria, Németország és Lengyelország ellen a madárvédelmi területek elégtelen kijelölése miatt. Mindhárom tagországban sok olyan fontos madárélőhely található, amelyet a korábbi figyelmeztetések ellenére nem, vagy csak részben jelöltek Natura 2000 területté.
Tudományos magyarázatot várnak
Írásbeli figyelmeztetést kapott Magyarország, Ciprus, Csehország, Szlovákia, Lettország, Litvánia, Málta és Szlovénia, hogy a különleges madárvédelmi területek kijelölése nem a megfelelő módon történt. A Bizottság Ciprus és Szlovákia esetében állapította meg a legnagyobb hiányosságokat, míg a többi tagállam, így hazánk esetében is a kijelölés kisebb hiányosságaira, különbségeire, részleges voltára hívta fel a figyelmet.
A figyelmeztetett országok kormányzata köteles tudományosan alátámasztani és indokolni a különleges madárvédelmi területek (SPA) és a fontos madárélőhelyek (IBA) különbségeit, különös tekintettel a kijelölésből kimaradt, vagy csak részlegesen jelölt IBA-területekre.
Fontos területek maradtak ki
Magyarországon az IBA-területek mintegy 79 százaléka kapott uniós védelmet a csatlakozás után, azaz ennyi került be a Natura 2000 hálózatba. Ezzel a hányaddal hazánk az európai mezőnyben jó helyen áll. Kimaradt ugyanakkor kimaradt néhány olyan, madárvédelmi szempontból európai jelentőségű terület, ahol semmilyen más, nemzeti szintű védelem nem óvja a madárvilágot – derül ki a Magyar Madártani Egyesület elemzéséből.
A kisebb eltérések mellett jelentősebb hiányosságok vannak a Jászság, a Mátra, a Gerecse, a Hevesi-sík és a Hortobágy környékén. A hazai IBA-leltár alapján e területek esetében összesen további 160 ezer hektár különleges madárvédelmi területet (SPA) kellene jelölni a Natura 2000 hálózatba ahhoz, hogy az itt előforduló fészkelő és vonuló madarakat megóvhassuk.
A jászsági IBA-terület mintegy fele kimaradt a jelölésből, pedig itt található a világszerte veszélyeztetett kékvércsék egyik legfontosabb hazai fészkelő- és gyülekezőhelye, továbbá más, globálisan veszélyeztetett madárfajok – mint például a parlagi sas, a kerecsensólyom, vagy a szalakóta is fészkelnek a területen – fogalmazott Halmos Gergő, a Magyar Madártani Egyesület igazgatója. Különösen aktuálissá teszi a jászsági kijelölés felülvizsgálatát, hogy a kékvércse és a kerecsensólyom védelmére hazánk jelentős uniós támogatást kap a közösség LIFE alapjából.
