A Duna 10 ország népét és kultúráját kapcsolja össze, 20 millió ember ivóvízellátását biztosítja, ötezer állatfajnak ad otthont. A különböző beavatkozások révén évszázadok alatt elvesztette árterei 80 százalékát, halállománya megcsappant. Az utóbbi húsz évben újra elkezdtük megbecsülni, amelynek pozitív hatásai már láthatók.
A Szigetköz békéje (forrás: WWF)
Új remények
Az Európai Unió Víz Keretirányelve, – melyet fokozatosan kiterjesztenek a Duna teljes szakaszán, beleértve a nem EU országokat is – kezdi javítani a vízminőséget és a Duna ökológiai állapotát. Vannak olyan szakaszai, ahol hosszú évek után ismét lehet fürödni, a Budapesten épülő szennyvíztisztító működésbe lépése után várhatóan még jobb lesz a helyzet.
Új remények ébredtek a folyó értékes ártéri területeinek megőrzése és helyreállítása terén is. Az egyre nagyobb károkat okozó áradások és az egykori ártéren folytatott intenzív mezőgazdasági termelés összeomlása következtében az illetékes hatóságok felismerték, hogy a sértetlen állapotban megőrzött vizes területek értékesebbek, mintha lerombolnák őket. Hazánkban a közelmúltban Gemencen kezdtek bele árterek helyreállításába és a túlzott szervesanyag-szennyezés csökkentésébe.
A folyó utolsó 1000 kilométernyi szakaszán Románia, Bulgária, Moldova és Ukrajna kormányai elkötelezték magukat Európa eddigi legnagyobb léptékű folyóvédelmi programja mellett, amely közel 1 millió hektár védett területet és 240 ezer hektár helyreállított árteret jelent majd.
Ezer kilométer érint a beavatkozás
A biztató eredmények mellett sajnos komoly, aggodalomra okot adó történések is elkezdődtek, melyek alapján a WWF márciusban a világ tíz legveszélyeztetettebb folyója közé sorolja a Dunát. Az Európai Unió támogatásával olyan beavatkozásokat és mederátalakításokat terveznek, melyek miatt az élő folyó hamarosan nem lesz több, mint egy hajózócsatorna. A Transz-Európai Közlekedési Hálózat (TEN-T, Trans-European Transport Network) célja az unión belüli piac fellendítése, a nyugati és a közép-kelet-európai tagállamok piacának összekapcsolása.
A Duna több mint 1000 kilométernyi szakaszán – többek között a teljes magyarországi szakaszon – fognak beavatkozni, medret mélyíteni vagy különböző műszaki megoldásokkal duzzasztani. Ezek károsíthatják a Duna élővilágát, tönkre tehetik a tájképet, árvízi kockázatot okoznak, és veszélyeztetik az ivóvízforrásainkat. A mederelterelés miatt Szlovákia továbbra is elvonja a Szigetköztől a víz jelentős részét, amelynek ügyében még mindig nincs megegyezés a két állam között.
„A WWF álláspontja az, hogy a teherszállítás célú vízi közlekedés fejlesztése ne okozzon ökológiai károkat, például árterek, folyómeder pusztulását” – hangsúlyozta Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója.
