Gazdaság

Pénzeső az IT-piacon

Csaknem 28 milliárd dollár többletforrással gazdagodhat tíz év alatt a három éve EU-taggá vált országok információtechnológiai piaca.

Rendületlenül fejlődik a 2004 óta uniós tag tíz állam IT-piaca, s ez a trend várhatóan nem is törik meg a következő öt évben. Az IDC tanácsadó cég tanulmánya szerint a közvetett és közvetlen EU-források a tíz országban 2,2 százalékponttal, 27,6 milliárd dollárral növelik az információtechnológiai beszerzések összegét 2004 és 2013 között. Az EU-források Magyarországra jutó része 4,6 milliárd dollár.

Az Eurostat adatai szerint az új tagok GDP-je jóval a 15 régi tagállam átlaga fölött növekszik, az észt és a lengyel tempó például 10 százalék fölötti volt tavaly, a magyar 4 százalékos. Az IT-piacon azonban még ennél is gyorsabb növekedés figyelhető meg. Az IDC számításai szerint évente átlagosan közel 12 százalékkal bővülnek majd az ebbéli kiadások az unió e 10 tagállamában a 2004-gyel kezdődő tíz év alatt. Az összes uniós finanszírozási komponens kumulatív hatása nyomán 2013-ban 22 százalékkal többet fordíthatnak majd informatikai fejlesztésekre az új tagállamok, mint azt uniós tagság nélkül tehették volna. Magyarországon várhatóan 25 százalékos többlet lesz ennek a hatása.

A brüsszeli forrásokat a tagállamok nemzeti fejlesztési terveinek strukturális alapjai osztják szét. A közvetlen finanszírozás és a többi pénzügyi eszköz (azon belül az IT-infrastruktúrával és -megoldásokkal kapcsolatos beruházásokat ösztönző támogatott hitelek) fő haszonélvezői a közigazgatási szervek, valamint a kis- és középvállalatok – állapítja meg az IDC tanulmánya.

A rendelkezésre álló többletforrásokat a magánfelhasználók jobbára eszközök vásárlására vagy bővítésére fordítják. A vállalatokra viszont egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy átvegyék a nemzetközi piac szereplői által már elfogadott technológiai normákat és alkalmazkodjanak az EU jogszabályi hátteréhez. Az ismertebb példák közé tartoznak a távközlési és az adatvédelmi regulák, míg kevesebb szó esik a digitális aláírást vagy a vámügyintézést egységesítő szabályozásról. A vállalkozások így informatikai célú kiadásaik számottevő részét költik a jogszabályoknak való megfelelés érdekében szerverekre, szoftverekre, illetve tanácsadásra.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik