A világ legnagyobb nemzetközi hitelminősítőjének 11 oldalas térségi áttekintése a „figyelemreméltó kivételnek” nevezi Magyarországot, amelynek kormánya átfogó költségvetési konszolidációs programba kezdett. A több évre szóló reformcsomag melletti elkötelezettséget tükrözte, hogy az S&P a közepes befektetői „BBB plusz” szuverén magyar besorolás addigi negatív kilátását decemberben stabilra javította vissza, áll az elemzésben.
A Standard & Poor’s tavaly nyáron, már a költségvetési takarékossági csomag ismertetése után rontotta elsőrendű „A mínusz”-ról a jelenlegi „BBB plusz”-ra a magyar adósosztályzatot, arra a véleményére hivatkozva, hogy a kormány intézkedési tervének hatása elmarad a költségvetés helyzetében akkor megismert romlás mértékétől. A hitelminősítő ráadásul a leminősített osztályzaton is fennhagyta a negatív kilátást.
Ezt karácsony előtt azonban visszajavította stabilra, a költségvetési program ismertté vált újabb részleteire és a végrehajtás melletti kormányzati elkötelezettségre hivatkozva.
Az S&P csütörtökön kiadott új térségi jelentése „nagyon ambiciózusnak és átfogónak” nevezi a magyar konszolidációs programot, amely a cég szerint azonban „nem annyira a döntéshozatali megvilágosodás, mint inkább az ellenőrzés alól kicsúszó közfinanszírozás kényszerének eredménye volt”. A magyar államháztartási deficit tavaly meghaladta volna a GDP-érték 10 százalékát, ha a kormány a második félévben nem kezdte volna el a takarékossági intézkedések bevezetését, áll az elemzésben.
Az egyik nagy londoni befektetési ház múlt hét végén kiadott elemzésében ugyanakkor Magyarországról is azt állapította meg, hogy ott a reformfáradtság jelei mutatkoznak. A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege által kéthetente összeállított átfogó feltörekvő piaci elemzések legutóbbi kiadása szerint az MSZP az alacsony népszerűségi mutatók miatt most már ódzkodik a további olyan szerkezeti reformoktól, amelyek „rövid távon növelhetik a fájdalmakat”.
Hacsak a magyar kormány népszerűsége nem emelkedik jelentősen – ami rövid távon nem tűnik valószínűnek -, a messze ható szerkezeti reformok bevezetésének lehetősége 2008-ban fokozatosan bezárul, mivel utána „már túl közel lesznek” a 2010-es választások, állt a GS múlt heti elemzésében.
A Standard & Poor’s csütörtöki londoni elemzése is azzal számol, hogy a magyar kormány várhatóan 2008-ban folytatja a megkezdett gazdaságpolitikát, utána azonban fennáll a konszolidációs eltökéltség lazulásának kockázata, mivel a körvonalazott intézkedések 2009-től már kevésbé egyértelműek. Ráadásul akkor már közelednek a 2010-es választások is, és Magyarországon „a választásokhoz hagyományosan a költségvetési hiány emelkedése kapcsolódik”.
Nem várható azonban, hogy Csehország és Lengyelország 2012, Magyarország pedig 2014 előtt be tud lépni az euróövezetbe, áll a Standard & Poor’s csütörtöki londoni elemzésében.
A hitelminősítő megjegyzi: az, hogy a térség országaiban a politika nem tudja vagy nem akarja kihasználni a kedvező gazdasági körülményeket a további szerkezeti reformokra és a még mindig magas strukturális hiányok csökkentésére, idővel korlátozó tényezővé válhat a négyek adóskockázati besorolásaiban.
