Lényegesen jobb szolgáltatást tudtak nyújtani azok a térségi vasutak, amelyek kísérleti jelleggel ugyan, de külön működtek a MÁV-tól. A Magyar Vasúti Hivatal (MVH) szerint a nógrádi és a vésztői térségekben működtetett öt térségi vasútvonalon nemcsak javult a színvonal, hanem csökkentek az üzemeltetési költségek is. Emelkedtek a bevételek, az utasszám pedig a hivatal saját mérése alapján csaknem a duplája volt annak, mint amennyi a MÁV korábbi statisztikai adataiban szerepelt.
A felmérések szerint a vizsgálatba bevont öt mellékvonalon a túlzott központosítással jelentős többletköltségekkel tartható csak fenn a forgalom: az MVH megállapításai szerint ha ezek a vonalak térségi szinten, helyi irányítással működnének, a költségek negyven százalékkal alacsonyabbak lennének.
A hivatal szerint egyik mellékvonal bezárása sem indokolt, hiszen az ismert adatok – legalábbis az öt szárnyvonal esetében – félreértelmezhetők. Arról ugyanis egyáltalán nem készült átfogó elemzés és hatástanulmány – vagy ha igen, a döntéshozók nem vették figyelembe –, hogy fejlesztésekkel milyen hatékonysággal lehetne üzemeltetni a mellékvonalakat.
A közlekedési kormányzat a társadalmi és szakmai ellenállás mellett regionális szinten továbbra is az autóbusz-közlekedést részesíti előnyben azzal az indokkal, hogy költségvetési okokból a párhuzamosságokat fel kell számolni. Márciusban 14 mellékvonalon szűnt meg a személyforgalom, és értesüléseink szerint a szaktárca, valamint a MÁV további 28 vonalon tervezi ugyanezt.
