Jóllehet, az infláció májusban a vártnak megfelelően 8,5 százalékra csökkent az egy hónappal korábbi 8,8 százalékról, s a maginfláció is mérséklődött, elemzők szerint elképzelhető, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem kapkodja el a már sokak által beharangozott kamatcsökkentést. A monetáris tanács (MT) májusi ülésén a tagok 7:6 arányban szavaztak a kamatok szinten tartása mellett. A jegybankot az infláció mellett a bérnövekedés aggasztja, s valószínűleg megvárja, amíg biztosan kiderül: annak hátterében a gazdaság kifehéredése áll, s nem arról van szó, hogy az elmúlt hónapok megugró inflációja a fizetések emelkedését idézte elő. A dilemma eldöntésében fontos szerepe lehet a jövő héten publikálandó áprilisi bérstatisztikának.
Óvatosságra intő tény ugyanakkor, hogy a piaci szolgáltatások áremelkedése nem enyhült májusban, márpedig ezt a területet az MNB általában kiemelten kezeli kamatdöntéseinél. Fontos figyelni a forint árfolyamára is, ugyanakkor elemzők szerint az elmúlt napok árfolyamgyengülése még nem éri el azt a mértéket, ami a jegybankot visszatartaná a kamatvágástól – már ha amúgy rászánja magát erre.
Összességében a piac ugyan elképzelhetőnek tartja, hogy az MT már júniusban minimális csökkentésről dönt, azaz 25 bázisponttal lejjebb viszi a jelenleg 8,00 százalékon álló irányadó kamatot, ám valószínűbb, hogy továbbra is kitart eddigi óvatossága mellett, és júliusra vagy augusztusra halasztja a vágást.
A jegybank helyzetét nem könnyíti meg, hogy az Európai Központi Bank (ECB) június 6-án hatéves csúcsra, 4,00 százalékra emelte irányadó kamatát. Az MNB kamatcsökkentése így tovább növelné a forint és az euró közötti kamatkülönbözetet, rontva ezzel a forint-befektetések vonzerejét és így gyengítve árfolyamát az euróval szemben.
Jean-Claude Trichet, az ECB elnöke egy nyilatkozatában közölte, hogy a jelenlegi kamatszint továbbra is kedvező az eurózóna gazdasági növekedése szempontjából. Ebből elemzők kapásból arra a következtetésre jutottak, hogy Trichet habozás nélkül keresztülveri a további kamatemeléseket, ha erősödő inflációs veszélyt szimatol. Márpedig ennek valószínűsége nem kicsi, hiszen a bank legutóbbi előrejelzésében mind az idei évre várható inflációt, mind pedig a GDP növekedését felfelé módosította.
A feltételek mindenesetre adottak az infláció megugrásához. Az eurózóna 2007-re várt növekedése 2,6 százalék, ebben az évtizedben eddig ez lenne a legmagasabb ütem. Ez erős keresletre utal, s áremelésre csábíthatja a vállalatokat. Az olajárak január vége óta csaknem 30 százalékkal, 65 dollár körüli szintre emelkedtek. A tőkepiacokon elterjedt kamatemelési várakozásokat jelzi, hogy a határidős kamatkontraktusok legalább 25 bázispontos monetáris szigorítást már beáraztak az idei évre.
A Reuters egy, a kamatemelést követő felmérése szerint 62 elemzőből 52-en gondolták úgy, hogy az ECB szeptemberben ismét szigorít. A megkérdezettek 80 százalékos esélyt adnak annak, hogy az év végéig 4,25 százalékra emelkedik a kamat; ez az arány egy héttel korábban még csak 75 százalék volt.
