Mari E. Pangestu indonéz kereskedelmi miniszter tizenegy indonéz üzletember társaságában érkezett Magyarországra az üzleti fórumra, hogy találkozzanak potenciális magyar és környező országbeli partnerekkel. A két ország kereskedelme tavaly összesen 78,2 millió dollár volt, ami közel hét és fél százalékos csökkenés a 2005-ös 84,5 millió dollárhoz képest.
Legnagyobb mértékben a magyarországi bevitel csökkent: míg 2005-ben 21,5 millió dollárt tett ki, addig tavalyra 12,5 millió dollárra zsugorodott. Ez majdnem 42 százalékos esés. A negatív tendencia elsősorban a gépipari és gyógyszerészeti termékek piacán volt megfigyelhető, mondta a FigyelőNetnek Mari E. Pangestu, aki szerint a találkozó létrehozása ezért is volt igen sürgető.
Szili Katalin fogadja az indonéz kereskedelmi minisztert (Fotó: MTI)
„A tudás hiánya nagyon szembeötlő mindkét részről, sok magyar üzletembernek fogalma sincs az indonéz lehetőségekről és ez fordítva is így van. Ezen kell először változtatni. Ezért volt fontos a kormányközi bizottság létrehozása, én pedig visszatértemkor szorgalmazni fogom, hogy jobban fókuszáljunk a kelet-európai régióra. Ez azért is fontos, mert Kóka úr októberben látogatást tesz nálunk, addigra előrelépést kell elérnünk az üzleti és kereskedelmi kapcsolatainkban” – mondta az FN.hu kérdésére a miniszter asszony. Mari E. Pangestu budapesti látogatásán is találkozik Kóka János gazdasági miniszterrel, hogy áttekintsék a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődési lehetőségeit. Erre a célra kormányközi bizottságot hoztak létre.
—-Robbanó gazdaság—-
Indonézia gazdasága 5,4 százalékkal nőtt 2006-ban, az idei évre 6,3 százalékos növekedést prognosztizálnak. Az infláció 6-6,5 százalékos szinten van tavaly óta. Az indonéz kereskedelmi minisztérium adatai szerint a hazai befektetések mértéke 60 százalékkal emelkedett az idei első negyedévben, a közvetlen külföldi befektetések mértéke pedig ugyanebben az időszakban 15,4 százalékkal bővült. Szakértők szerint a nagyütemű növekedés elsősorban az indonéz kormányzat azon gazdasági reformcsomagjának köszönhető, amelyben nagy hangsúlyt kapott a befektetések ösztönzése.
Az ösztönzőcsomag hatása már a 2006-os adatokon is látszik: Indonézia kivitele 17,6 százalékkal emelkedett tavaly, és elérte a 100,8 milliárd dollárt, míg a behozatal közel 6 százalékkal 61 milliárd dollárra bővült. A növekedés motorja természetesen az olaj és a földgáz, e termékek kivitele felel az export negyedéért. Ezen kívül a bányászati (réz, arany, szén) és mezőgazdasági termékek (gumi, pálmaolaj, kakaó) az elsőlegesek a kivitel szempontjából. Az olaj és földgáz világpiaci árának emelkedése nagyban hozzájárult a bevételek növekedéséhez csakúgy, mint az árupiacokon bekövetkezett árrobbanás.
—-Magyar know-how, magyar radar, indonéz alga—-
De vajon milyen lehetőségek vannak Magyarország számára Indonéziában? „A világ negyedik legnépesebb országáról van szó, mely fejlődésének nagyon komoly állomásához érkezet: a GDP elérte azt a szintet, hogy versenyeztetett piaci módon lehet indonéz vállalatokkal kereskedni” – mondta a FigyelőNetnek a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára. Garamhegyi Ábel szerint a magyar vállalatok termékeinek ár-érték aránya pedig van olyan jó, hogy versenyezni tudnak. „Értelemszerűen a magyar termelés nem elégséges volumenű ahhoz, hogy a fogyasztási piacon lefedjünk egy ilyen óriási piacot, de technológiákkal, szoftverrel és kisebb anyagigényű termékekkel jelen tudunk lenni. Ilyenek a víztisztítás, bizonyos radartechnológiák, orvosi műszerek, orvosi technológiák és nagyon sok esetben befektetési know-how, infrastruktúrák, befektetések megvalósítása” – mondta az államtitkár.
Az indonéz kormányzat elsősorban az infrastruktúra, védelmi technológiák és gyógyszerészet iránt érdeklődik, ezek azok a területek, amelyeken úgy látják, hogy a magyar fél versenyképes. „Az infrastruktúrafejlesztés az úthálózat építését jelenti, a védelmi iparnál radartechnológiák alkalmazásáról beszélünk, míg a gyógyszerészet terén tárgyalások folynak a madárinfluenza-vakcina gyártástechnológiájának átültetéséről és indonéziai gyártásáról” – mondta az FN.hu-nak Mangasi Sihombing. A nagykövet kiemelte: az indonéziai radarrendszert szeretnék magyar segítséggel felújítani. Ez azt jelenti, hogy magyar technológiával a katonai és civil radarrendszert egyesítik, hogy egy korszerűbb hálózat jöjjön létre.
A kereskedelmi mérleg a két ország között nem kiegyensúlyozott, az arány tíz az egyhez: Indonézia tíz Magyarországra behozott termékével szemben egy magyar terméket importál, mondta. „Lehet, hogy a magyar üzletemberek nem találják meg a megfelelő partnereket, és nem ismerik a lehetőségeket. Pont ez a lényege ennek az üzleti fórumnak: itt találkozhatnak a két ország üzletemberei, és megismerhetik egymást” – tette hozzá. Vannak olyan projektek, ahol ez már megtörtént, és előrehaladott tárgyalások folynak, mondta Mangasi Sihombing. „Nagyon érdekes projekt például a bioüzemanyag előállítása algákból. Komoly tárgyalásaink vannak a Dr. Kapolyi László elnök-vezérigazgató vezette System Consulting Zrt.-vel” – tette hpzzá a nagykövet. Az elképzelés szerint algák hasznosításával készítenek bioüzemanyagot, magyar befektetéssel létrehozott üzemben. A projekt részleteiről többet egyelőre nem tudni.
—-Kapu Európára—-
A kereskedelmi mérleg egyensúlyba hozásánál azonban többről van szó a két ország közötti tárgyaláson. Magyarország ugyanis kaput nyithat Indonézia számára a régióban. „Magyarországot Közép- és Kelet-Európa kapujának látjuk, amelyen keresztül számunkra elérhetővé válnak a Baltikum országai és az ukrán és orosz piac is” – mondta Mari Elka Pangestu. A miniszter asszony nagyon fontosnak nevezte a kézművesipari termékek kivitelét ezekbe az országokba. A fórumra érkező indonéz cégek is elsősorban mezőgazdasági, faipari termékek, bútorok, valamint textil- és ruházati termékek gyártásával és forgalmazásával foglalkoznak. A fórumra meghívott ország volt Macedónia is, amelynek infrastruktúrája fontos mind Magyarország, mind Indonézia számára – tengeri kikötője ugyanis egyike annak az öt kereskedelmi bázisnak, melyen keresztül Indonézia eléri célpiacait a régióban.
A lehetőség tehát mindkét ország számára nyitott. Garamhegyi Ábel a fórum megnyitóján tartott expozéjában elmondta: Indonéziában szegte meg először az üzlet első számú törvényét, mely szerint nem szabad az üzletet az emóciókkal keverni. Az államtitkár szerint akinek valaha is dolga akad Indonéziában, azonnal beleszeret majd az országba: „Egyszerűen csak imádom ezt az országot, elfogult vagyok. Aki megismeri ezt az országot, megismeri ezt a népet, nem tud tőle többet elszakadni.”
